Hirdetés
A világhírű szoprán, Rost Andrea lép ma este a győri közönség elé

Ez most az önmagunkkal találkozás pillanata is

Fotó: andrearost.com
Farkas Mónika
2021.05.19. 12:01

A krízis mindig magában hordozza az újjászületés lehetőségét. A Győri Filharmonikus Zenekar Nikisch bérletének záró koncertje egyben az újranyitás ünnepe is. A méltó esemény címszereplője az ünnepelt operacsillag, Rost Andrea. A Kossuth-, Bartók-Pásztory- és Liszt Ferenc-díjas érdemes művészt Farkas Mónika kérdezte a várva várt szerda esti élő fellépésről, illetve az elmúlt időszak tapasztalatairól.

Hirdetés

Hosszú hónapok óta ez lesz az első alkalom, hogy közönség előtt lép fel, izgul?

„Na, végre!”– ez az első gondolatom a szerdai fellépéssel kapcsolatban. Az elmúlt időszak koncertjeit online, közönség nélkül rendeztük meg, és persze jó volt az Eiffel-csarnokban szólóestet adni, vagy újra a Pillangókisasszonyból énekelni, de nagyon hiányzott a publikum. Sérülékeny a kapcsolat a művész és a nagyérdemű közt. Ha kedvesünket nem látjuk egy évig, vele is újra kell kezdeni az ismerkedést, ahogy most a közönséggel. Ez most az önmagunkkal találkozás pillanata is, hiszen elveszett a színpadon levés atmoszférája. Ezt kell most visszaépíteni, és igen, biztosan jobban izgulok most.

Hirdetés
Fotó: andrearost.com 

A világ operaszínpadait jól ismeri, az elmúlt harminc évben sokat utazott. Mit hozott az elmúlt bő egy év bezártsága?

Azt, hogy a hazai fellépéseket jobban megbecsülöm ésez így jól van. Annyit jártam már külföldön, szeretném, hogy itthon is többet kapjanak belőlem. Fárasztó a sok utazás harminc év után, mostanra pont elég lett. Japánba még szeretnék visszamenni és fellépni és várnak a tanítványaim is.

A Győri Filharmonikus Zenekarral régi, jó kapcsolatot ápol, utoljára 2015-ben adtak egy fantasztikus gálakoncertet az Audi Arénában. Partnere José Cura volt.  Hogyan fogadta most a társulat?

Mindig nagyon kedvesek velem. A kiváló zenész csapat olyan muzsikusokból áll, akik kellő nyitottsággal, kíváncsisággal és akarattal próbálnak, ami az énekesnek nagyon jól esik. A karmesternek, Madaras Gergelynek könnyű dolga van.

A dirigenst és partnerét, Sándor Csaba operaénekest Ön ajánlotta koncertjének közreműködőiül. Cél volt, hogy a hazai közönség előtt helyzetbe hozza őket?  

Igen, ez nekem feladatom. Madaras Gergely fantasztikus karmester, pontos a keze, jól lehet vele muzsikálni, ugyanakkor fantasztikus ember is, akinek jó humora van. Fiatalsága hozza azt a frissességet, amire most mindannyiunknak nagy szüksége van. Szeretném, ha minél többen megismernék itthon is, hiszen lenyűgöző nemzetközi pályát futott már be. Sándor Csaba, a Kolozsvári Magyar Opera kiváló baritonistája alázatos, kedves, szorgalmas és jó művész. Ígéretes pálya előtt áll.  

andrearost.com 

A következő tanévtől a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karán oktatja majd a leendő operaénekeseket.  Szigorú és következetes lesz tanítványaival?

Igen, az legyen operaénekes, akit ez a pálya hív. Boldog énekeseket szeretnék majd szárnyukra engedni. Meglátásom szerint, akik nem erre a pályára valók, azokat nem szabad hitegetni, persze lehet részem meglepetésekben, de senkinek sem jók az illúziók.

Minden évben kapunk egy komoly keresztmetszetet, hogyan zajlik ez a nagyvilágban. A Plácido Domingo nevével fémjelzett Operália győztesei, a Győri Filharmonikus Zenekar közreműködésével, a Voices gálán teszik le névjegyüket hazánkban.

Komoly különbségek vannak a nemzetközi és hazai szcéna között. Elég, ha csak a hazai támogatói közeg hiányáról szólok, hogy egy fiatal tehetséges művész mögött nincs menedzsment. A végzett énekeseket kilökjük a nagyvilágba, holott rengeteg segítségre volna szükségük, főleg a pályájuk elején. Oktatóként akkor csinálom majd jól a dolgom, ha a tanítványaim pár év múlva akár itt Győrött, az Operálián adnak gálakoncertet.

Túlvan egy súlyos COVID-fertőzésen, több napra kórházba is került. Volt-e Önben bármi félelem vagy kétség, hogy a szövődmények kárt tesznek az énekhangjában?

Amikor az ember egy súlyos fertőzéssel küzd, elsősorban arra gondol, hogy életben maradjon. Nagyon sokan írtak nekem, imádkoztak értem, ő miattuk is itt kellett maradnom. Teljes odaadás kellett a gyógyuláshoz, a COVID ugyanis a lelkierőt is vitte magával, s helyette hozta a fáradtságot. Solymáron élek, a természet sokat segített, a mai napig sokat sétálok, nordic walkingolok, zenét hallgatok, jó kis jazz-zel indítom a napom, utána jöhetnek a klasszikusok.

Fotó:andrearost.com 

Aranykalászos gazda lett közben, ez mit jelent?

A felmenőim között voltak földművesek, így visszatértem az őseimhez. A képzésen az oktatók megdicsértek, hogy zenész létemre ötössel végeztem el a kurzust. Imádom a természetet, érdekel a növénytermesztés. Van már egy konyhakertem is, telis-tele minden finomsággal, salátával és paradicsommal, így sokkal több friss zöldséget eszem, mint korábban.

Japán cseresznyefa is van a solymári kertjében?

(nevet) Ha nem is japán, de van cseresznyefám, igen. Sok olyan növényt ültettem, amit a japánok is nagyon szeretnek, illetve ünnepelnek. Gyönyörű íriszek és hortenziák nyílnak a kertemben. Egyszer ősszel jártam Kiotóban, amikor az egész hegyoldal a juhartól vöröslött. Nagyon szeretem az országukat, és az ottani embereket. Lenyűgöző, ahogy tisztelik a természetet.

Rost – a Richter Teremből sugárzott élő koncert ma 19 órától  IDE kattintva megtekinthető. 

Kapcsolódó témák: #interjú | #Kultúra | #richter terem |
likeold
a fb oldalunkat