Dr. Veres András: Fontosnak tartom a hitélet megújítását

J. Kovács Andrea Fotó: Marcali Gábor
2025.01.25. 19:32

Dr. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja, a Szent István által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye 78. püspöke a napokban ünnepelte püspökké szentelése 25. évfordulóját.

– Milyen emlékei vannak arról a 25 évvel ezelőtti napról?
– Váratlanul ért a kinevezés, ami meglepett, de nagyon szép élmény volt a püspökszentelés. Azon a napon tizenkettőnket szentelt fel a Szentatya, Szent II. János Pál pápa. Hárman voltunk magyarok, Erdő Péter bíboroson és rajtam kívül egy csángó-magyar származású moldovai püspök, Anton Cosa. Emlékezetes nap volt, gyönyörű idő és hatalmas tömeg a Szent Péter-bazilikában. Püspökké válni nagy életforduló, amelynek jelentőségét segített megtapasztalni a szentelés ünnepe. Gyorsan eltelt ez a negyedszázad, hiszen rengeteg olyan feladat talált meg, ami bár nagy kihívás volt, örömmel végeztem. A szentelés után folytattam a Püspöki Konferencia titkárságán végzett munkámat, később szombathelyi, majd győri püspök lettem. Remélem, hogy mindaz, amit tettem, a hívő emberek és az Egyház javát szolgálta. A változó világ, amelyben élünk, sok kihívást teremtett, ezeknek legjobb tudásom szerint próbáltam megfelelni a Püspöki Konferencia titkáraként, később egyik tagjaként, most pedig elnökeként második ciklusomat töltöm.

– Mi a legnehezebb az egyházkormányzásban?
– Mindenekelőtt az, hogy erre a szolgálatra nem készül az ember. Senki sem úgy lesz pap, hogy belőle püspököt nevelnek, akkor tanulja meg a feladatot, amikor odakerül. Egyszerűen jön a megbízás, aminek meg kell felelni. Sokszor olyan helyzetekben is helyt kell állni, amilyenekre nem számított az ember, amikkel előtte nem kellett foglalkoznia, de aztán hirtelen meg kell oldani. Ilyenkor gyakran megtapasztalja az ember az isteni segítséget. Az életben küzdelmek árán jutunk előbbre, s reményeink szerint abból valami jó születik.

– Kilencedik éve a Győri Egyházmegye főpásztora. Milyen feladatok várták?
– Nagy hangsúlyt fektettem az iskolák, intézmények jó működtetésére, fejlesztésére. Lehetőség nyílt rá, hogy a visszakapott egyházi épületek lepusztultságát kijavítsuk és pályázati segítséggel felújítsuk. A volt egyházi ingatlanok visszaadásakor az országban általános volt, hogy ezek az épületek teljesen kifosztva, lelakva kerültek vissza hozzánk. Ugyanakkor fontosnak tartom a hitélet megújítását, a papság állandó szellemi és lelki készenlétben tartását, hogy helyt tudjanak állni a mai számtalan kihívás közepette. Ma a hitoktatás, a közösség szervezése egészen más, mint ezelőtt tíz-húsz évvel. Törekszem rá, hogy világiakat is bevonjunk ebbe a munkába. Egyházmegyei zsinatot indítottunk, mert tudatosan és szisztematikusan kell sorra vennünk azokat a területeket, ahol új feladatok vannak, és megtalálni rájuk a hiteles, jó megoldásokat. A közös gondolkodás eredményeként szeptemberben megszülethet egy olyan, lelkipásztori feladatokat számba vevő dokumentum, ami segíthet abban, hogy az előttünk álló évek kihívásait sikerrel vehessük.

– Négy éve tart a Prohászka-iskola felújítása. A gimnázium és az óvoda már elkészült, ám az általános iskolások harmadik éve kölcsön épületben tanulnak. Mikorra fejeződnek be a munkálatok?
– Már a kezdetekkor nagy nehézséget jelentettek a régészeti feltárások, amelyek másfél évvel eltolták a határidőt. Utána jött a kivitelezői csőd. A közbeszerzés tulajdonképpen kényszerpálya a megbízónak, mert mindig azt a pályázót kell választania, aki a legolcsóbb ajánlatot adja. A törvény szerint mi is ezt tettük, a cég pedig egy idő után csődöt jelentett, a munka félbeszakadt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy csak annyi volt kifizetve, amennyi munkát elvégeztek. Ezután új kivitelezőt kellett találnunk. Jelenleg gőzerővel folynak a munkálatok, s a hosszúra nyúlt folyamatnak végre látjuk a végét. A jövő tanévet már biztosan a felújított iskolában kezdhetik a diákok.

– Mi lesz a tornacsarnokkal, hiszen jelenleg egyetlen tornaterme sincs a diákoknak?
– A terv már kétszer megjárta az Országos Tervtanácsot. Várjuk az építési engedélyeket, azt ígérték, hogy a napokban megérkezik. A régészeti előkészítés megtörtént, hamarosan megkezdődhet az építés.

NÉVJEGY

Veres András 1959. november 30-án született Pócspetriben. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, felsőfokú teológiai tanulmányait Egerben, Budapesten, majd Rómában végezte. 1989-ben doktorált erkölcstanból a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. Nyíregyházán szentelték pappá 1986-ban, 1990-től teológiai tanár, 1994-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának docense, 1996–1998 között a római Pápai Magyar Intézet rektora. 1998-ban nevezték ki az MKPK titkárává. 2000. január 6-án Szent II. János Pál pápa szentelte püspökké a római Szent Péter-bazilikában. Szombathelyi püspök 2006–2016-ig, 2015-től az MKPK elnöke. 2016. május 17-én Ferenc pápa kinevezte a Győri Egyházmegye püspökévé.