Dr. Horváth Sándor Domonkos: minden alkotó egyedi értékkel bír

Földvári Gabriella Fotó: O. Jakócs Péter
2025.04.11. 08:45

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, azaz április 11-én ünnepeljük. Érdekesség, hogy bár a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én látta meg a napvilágot Márai Sándor is, 1900-ban. Az ünnep alkalmából dr. Horváth Sándor Domonkos íróval, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatójával beszélgettünk.

Könyvtárigazgatóként, íróként hogyan látja, mennyire népszerű a költészet 2025-ben, mennyire keresettek a verseskötetek?

Úgy gondolom, hogy sokkal jobb a helyzet, mint akár 15 évvel ezelőtt, és ez szerintem a közösségi médiának köszönhető. Tapasztalatom szerint a Facebook a versek megosztására kiváló platformként szolgál. Nagyon sok verses csoport, oldal van, ahol idézeteket, verseket osztanak meg, sok esetben maguk a szerzők, az irodalombarátok. Ez hozzájárul ahhoz, hogy ha a neten megtetszik valamelyik vers, a szerzőjének a kötetét leemelik a könyvtár, a könyvesbolt polcáról is.

Ön szerint a fiatalok mennyire nyitottak a költészet iránt?

A fiatalok körében is vannak olyan műfajok, mint például a slam poetry, vagy akár a megzenésített versek, amelyek nagyon népszerűek, nagy érdeklődést generálnak. Tehát az előadóművészeknek, a zenészeknek, az irodalmároknak nagy felelőssége van, összefogásra van szükség, hogy a versek iránt növeljék az érdeklődést a fiatalok körében is.

Győrben több író, alkotó klub és több professzionális irodalmi társaság is működik, szervez programokat.

Úgy gondolom, hogy minden alkotó egyedi értékekkel bír, az alkotók összegyűlnek, megosztják egymással írásaikat, megbeszélik azokat, emberi barátságok alakulnak ki. Aztán vannak Győrben a professzionális irodalmi közösségek, folyóiratok is. Ilyen az Ambroozia Sütő Csaba András és Szalai Zsolt szervezésében, vagy a Műhely folyóirat, amelyek számos költőnek, prózaírónak adnak lehetőséget. Intézményünk is több közös programot szervez a Magyar Írószövetséggel és a Magyar Művészeti Akadémiával, amelyek célja a versek népszerűsítése. Idén ősszel például Nagy László születésének 100. évfordulója kapcsán rendezünk egy csodálatos estet.

Ön manapság kitől olvas szívesen verseket, és hol találkozik ezekkel az írásokkal? A neten, folyóiratokban, vagy leemeli a polcról a kötetet?

Mindenütt találkozok versekkel. Az otthonomba három irodalmi folyóiratot járatok. Amikor esténként már nincs energiám regényt olvasni, ezekből a folyóiratokból olvasok el egy-egy verset, ezzel zárom a napomat. Most éppen Vass Tibor avantgárd verseire csodálkoztam rá, de örömmel olvasom Jenei Gyula szolnoki költő írásait is. A győri szerzők közül Szalai Zsolt, Villányi László és Pátkai Tivadar verseit kedvelem.