Szúnyog-kisokos

Csak a megfelelő időben szabad irtani

Fotó: O. Jakócs Péter
J. Kovács Andrea
2022.04.10. 19:51

Még néhány hét és megjelennek a jó idő kellemetlen kísérői, a szúnyogok. Ismét időszerűvé válik az ellenük való védekezés, melynek módozatairól Pintér Szabolccsal, a Győr-Szol Zrt. csoportvezetőjével beszélgettünk.

Milyen szerekkel és eljárásokkal zajlik a vérszívók elleni védekezés?

A biológiai szúnyoggyérítés során egy Bti (Bacillus thuringiensis israelensis) nevű szert juttatnak a vizekbe, illetve a vizes területekre, amely az ezekben fejlődő szúnyoglárvákra van hatással. Táplálkozásuk során a szúnyogok felveszik a baktériumot, melynek toxinja tönkreteszi a bélrendszerüket, így nem tudnak kifejlődni repülő rovarrá. A Bti-t kijuttathatjuk földi és légi úton is. Utóbbinál a repülőgép permetezi ki a folyadékot. A zárt levélzetű növényeken viszont a folyadék nem jut át. Ilyenkor ennek a szernek a granulátumát szórják a földre, ahol feloldódik és kifejti hatását. A másik lehetőség a földi úton való kiszórás, amikor egy terepjáróra szerelt tartályból slagon keresztül közvetlenül a vízparton vagy a vízbe adagolják a szert.

A kémiai gyérítés egyik módja, amikor repülőgépről nagy nyomáson apró cseppekre porlasztva fújják ki a vegyszert. Ez mint egy paplan ereszkedik lefelé és a szerrel találkozó szúnyogokat irtja ki. Kémiai irtást földi úton kétféleképpen lehet végezni. Az egyik a melegködös, a másik az ULV eljárás. Utóbbi nagyon apró cseppeket állít elő, s ezek mielőtt leesnének, szállnak a levegőben, s amelyik szúnyoggal találkoznak, azt kiirtják. A melegködös módszer nagy hanggal és füsttel jár, miközben ugyanezt a szert alkalmazza.

A legjobb eredmény eléréshez a biológiai és a kémiai gyérítésre együttesen van szükség.

A kémiai eljárással a kifejlett, repülő rovart irtjuk, a biológiaival pedig a vízben lévő lárvát. Sajnos a biológiai módszerrel sem lehet százszázalékos eredményt elérni. Ezt csak a víztükrön tudjuk alkalmazni, vagyis a magas füvekből kikelő szúnyogokra nem hatásos. Ráadásul csak közterületen végezzük a gyérítést, a város közigazgatási határán belül. A városházán épp a minap tartottak egy megbeszélést a környező települések vezetőivel, hogy ők is vegyenek részt a gyérítésben, hiszen ezzel megnövelhetjük a hatékonyságot.

Nem elhanyagolható a lakosság felelőssége sem. A zártkerti ingatlanokon és az elhagyott régi üdülők, kiskertek környezetében található tárolóeszközökben összegyűlt esővízből ugyanis nagy mennyiségű szúnyog kel ki minden évben. Fontos, hogy a kerttulajdonosok a saját területükön szüntessék meg ezeket a pangó vizeket.

Hogyan mérik a csípésszámot, amelynek alapján megkezdik a kémiai irtást?

Jó időben 19 és 22 óra között nyitott lábbeliben, rövidnadrágban, pólóban ülünk vagy állunk a mért területen, és megszámoljuk, hogy öt perc alatt hány szúnyog csíp meg. Ha sok a csípés, akkor csak öt percig mérünk és azt szorozzuk meg egyórás időtartamra. Ha kevés a szúnyog, akkor kint maradunk 10, esetleg 15 percig, és az így kapott számot szorozzuk be hattal, illetve néggyel. Így egy viszonyszámot kapunk, s egy pontrendszer segítségével kiszámoljuk, hol van nagyobb szükség beavatkozásra.

Mekkora környezeti terhelést jelent a gyérítés?

A biológiai módszer nem terheli a környezetet. A kémiainál használt szer az EU-ban engedélyezett, biztonsági adatlappal rendelkező, bevizsgált anyag, ami az előírt koncentrációban és módon felhasználva nem káros az emberre, viszont az apró rovarokra – például a méhekre – kifejezetten veszélyes. Ezért kizárólag napnyugta előtt egy órával lehet elkezdeni az irtást. Sőt, inkább még később, csak sötétedéskor indulunk el, hogy a legutolsó méhecske is biztosan bejusson a kaptárba.

A kémiai eljárás terheli a környezetet. A hipózáshoz szoktam hasonlítani: jó és egészséges végigfertőtleníteni vele a lakást. De nem mindennap, mert különben kifakul a padló, a ruhák átveszik a szagát, a levegő is telítődik a részecskéivel, ami egy idő után irritációt okoz. Ugyanígy, ha túl gyakran ismételjük a kémiai irtást, az nem jó.

Mikor kezdik a biológiai gyérítést?

Akkor, amikor a víz átlaghőmérséklete eléri a 13 fokot és megjelennek a lárvák. Később, ahogy melegszik a víz, felgyorsul a lárvák fejlődése. Nyáron tehát nagy odafigyelést igényel, hogy hol kell közbelépni, hiszen a különböző mélységű vizek hőmérséklete között is nagy az eltérés.

Ezért nem későn és nem korán, hanem mindig a megfelelő időben kell elkezdeni, mind a biológiai, mind a kémiai eljárást. Ekkor lehet kisebb környezetterhelés mellett nagyobb sikert elérni.

Kapcsolódó témák: #Győr-Szol Zrt. | #szúnyogirtás | #Zöld Győr |