Halálos tavasz a ma esti Győrplusz filmklubban
A Halálos tavasz című film kapcsán, melyet ma este vetít a Győrplusz Filmklub, Kurutz Mártonnal a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum Igazgatóság gyűjteményi és kutatási menedzserével beszélgetett Farkas Mónika a Győr+ Este műsorában.
Nagyon szokatlan képsorral nyit a film.
Igen, szokatlan a nyitó képsor. Az a szerencséje az 1939-ben készült filmnek, hogy az alapjául szolgáló regény, melyet Zilahy Lajos 1922-ben írt, óriási siker volt. Mondhatni botrány könyv volt, ugyanis egy öngyilkossági hullámot indított el. A bűnügyi krónikák szerint több öngyilkos fiatalembert is A Halálos tavasz című könyvvel a hóna alatt találtak meg. A történetre rányomta bélyegét a második világháború, a világválság. Majd következtek a történelemben az újabb megpróbáltatások, a 30-as években a zsidótörvény, amely nem csak a filmes szakmát, hanem más szakmák munkahelyeit is érintette. Kiszorultak azok a szakemberek, akik egy- egy területet felfuttattak, sikerre vittek. Gyászos időszaka volt ez az országunk történelmének, ennél már csak az 1945 utáni időszak volt rosszabb.
A Halálos tavasz a magyar film noir egyik kiemelkedő darabja.
Melodráma, mely egy olyan hősről szól, aki az útját keresi, a boldogságot, és ez teszi fontossá a film történetét, cselekményét. Ilyen A Halálos tavasz is, szokatlan szituáció, amelynek főszereplője egy férfi, aki a szeretett, két egészen ellentétes nőtípus közül képtelen választani, inkább az öngyilkosságba menekül. A filmnek készült egy alternatív változata is, amely happy enddel végződik. A főhős nem hal meg, megmentik, és a szelídebb nőt, Józsát választja élete párjául. Azt gondolom, hogy ez eredeti mű jobb, kifejezőbb.
Mennyire volt népszerű annak idején a melodráma?
Már az első világháború idején létezett a melodráma és igen népszerű műfaj volt. A magyarok elsősorban a vígjátékokat és a drámákat kedvelték. Mindkét műfaj kitermelte a nagy színész legendákat, mindkettő nagy nézettséggel ment a mozikban. Egyébként négy évvel a klasszikus filmváltozat előtt, az építészmérnök és amatőrfilmes Dudás László elkészítette a regény félórás némafilm változatát, amelyben a főszerepet barátja, a főiskolás Pataky Jenő játszotta. A filmet Zilahy Lajosnak is levetítették. Az írónak nagyon tetszett, ő is a regény megfilmesítése mellett döntött. A forgatókönyv, amit ő írt, egyes pontokban követi a némafilmes megoldásokat. Valószínűleg merített Dudásék vizuális ötlettárából.
Mitől nagy jelentőségű a film?
Amellett hogy nagyon népszerű a film és nagyon szokatlan módon tálal egy rendkívüli, különleges témát, nagy jelentősége van a főszereplő személyiségének. Karády Katalin ekkor állt először kamerák elé. Ő korábban csak egy nagy reménység volt. Karády akkora sikert aratott, hogy a következő öt évben több tucat moziban csillogtatta meg a tehetségét. Egy olyan stílust teremtett, amely a háborús, a melodramatikus, a film noiros korszakot legjobban kifejezi. Karády megtestesítője volt a melodrámának, ezektől a filmektől lett sztár.
Két kultikus színész, Jávor Pál és Karády Katalin a két főszereplő, akik más filmekben is játszottak együtt. Milyen kémia működött köztük?
Szárnyra kaptak különböző legendák, de tudomásom szerint közöttük sosem történt semmi olyan, amely ezeknek a pletykáknak alapot adhatna. Mindketten párkapcsolatban éltek, Jávor hűséges típus volt, Karády pedig hol ezzel, hol azzal élt. Csak a filmvásznon működött közöttük a kémia és azt gondolom, hogy így jártunk a legjobban, hogy a filmeken süt át az erotika, az érzelem.
A legendás zongorás epizódban hogyan sikerült megoldani a vetkőzős jelenetet, hogy átmenjen a cenzúrán?
Az akkori filmeket nézve, valóban merész jelent volt, de a korabeli amerikai filmeken rendszeresen lehetett látni hasonló szituációkat, már a némafilm idején is. Miután nagyon szép operatőri munkával körülírták a lényeget, ezért nem kötött bele a cenzúra. Ennek ellenére nagy felháborodást keltett a katolikus oktatási intézményekben, voltak iskolák ahol be is tiltották a filmet. Valamint már akkor is korhatárhoz voltak kötve a mozik, ez a film is szigorúan 16 éven felülieknek szólt.
Még egy fontos filmtörténeti momentumot kell megemlítenem a mozival kapcsoltban. Nem tudni hogyan, miért, de 1978-ben kirobbant egy Karády kultusz, és a színésznő ezzel a filmjével tért vissza. Karády 1951-en hagyta el Magyarországot, így több évtizedekig tiltó listán volt, nem szerepelhetett rádióban, tévében, mozifilmen. 1978-ben azonban újra felcsendülhettek Magyarországon a dalai, kiadták hanglemezeit és kezdték vetíteni filmjeit. Az újbóli népszerűség titka az lehetett, hogy az a generáció, akik Karády filmjein nőttek fel, a 70-es végén mentek nyugdíjba és szerettek volna nosztalgiázni. Ezt Karády filmjeivel megtehették.
A filmet április 9-én 19.30-tól vetítjük a Győr+ Televízióban, aki lemarad, az április 18-án 16 órától nézheti meg.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg: