Hirdetés
Dr. Pergel Elza, Győr alpolgármestere

„Az új küldetésem az életpályám csúcsa lehet”

Fotó: O. Jakócs Péter
Zoljánszky Alexandra
2020.02.28. 19:58

Az elmúlt időszakban közel húszmilliárd forintot fordított átlagosan éves szinten az önkormányzat a szociális, egészségügyi, köznevelési és esélyegyenlőségi ágazatra. Január 31-től dr. Pergel Elza felel az egész emberi életen átívelő feladatokért.

Hirdetés

Talán önnek a leginkább új a helyzet, hiszen ez idáig nem volt az önkormányzat tagja, mint a másik két alpolgármester, Radnóti Ákos és Szeles Szabolcs. Sikerült már felmérnie, milyen feladatok várják?
– Első perctől igyekszem befogadni a rengeteg információt és adatot, ami a roppant szerteágazó területemhez tartozik. Ennek egyik nagy szelete az egészségügyi és szociális feladatok ellátása, kezdve a védőnőkkel, akik már akkor törődnek a gyermekekkel, amikor azok még csak az édesanyjuk pocakjában próbálnak megfelelni az első kihívásnak, hogy megszülessenek. Ezután következnek a bölcsődei szolgáltatások, itt az intézmények fenntartása, irányítása, megfelelő működésének megteremtése a feladat, nem utolsósorban pedig az ott dolgozók feladatellátásának biztosítása a mindent és mindenekfelett a gyermekekért elv szerint. A bölcsődéktől és óvodáktól a felsoroltak mellett a nyíló gyermeki értelem támogatásán át eljutunk az iskolákig, ahol az étkeztetés tartozik az önkormányzathoz. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményen (EESZI) belül pedig gyakorlatilag minden egészségügyi feladat csoportosul, szociális téren pedig az időskorúak, fogyatékkal élők ellátása történik. Egyre frekventáltabb kötelezettségünk a hajléktalanok segítése is. Nem azért, mert rohamosan nő a számuk, hanem mert egyre jobban látjuk annak szükségszerűségét, hogy a bajba jutottaknak ne csak átmeneti segítséget nyújtsunk, hanem visszavezessük őket a méltó életbe.

Sajtónyilvános bemutatkozásai során elárulta, mindig is jogásznak készült. Teljesen elhagyja a hivatását?
– Azt gondolom, hogy az új küldetésem az életpályám csúcsa lehet. A jogi munkámat be kell fejeznem, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy párhuzamosan folytassam az alpolgármesteri feladatellátással. Ezért az általam tisztelt, szeretett és gyermekkorom óta vágyott hivatásomat befejeztem, de az új feladatnak ugyanolyan szépségét és hívását éltem meg ebben a néhány hétben is, átgondolva, hogy a feladatköröm az ember születésétől életének a végéig tart, és mert én is segíthetek az egyes életszakaszokban. Nem tudom, hogy ennél szebb van-e? Pénzorientált és gazdaságközpontú világban élünk, ez igaz. De az életnél nincsen fontosabb.

Hirdetés

A január végi kinevezéseket követő sajtóbeszélgetésen az ön bemutatásánál megjegyezte dr. Dézsi Csaba András polgármester, hogy „szakmai és egyben baráti, lélekben összetartó vezetése lesz Győrnek”. Miként látja azóta a közös munkát?
– Ezt a munkát csak szívvel-lélekkel és iszonyatos kitartással végezhetjük. Egyikünk sem olyan kezdésre számított, mint amiben részünk volt, hatalmas váltáson vagyunk túl. Új a polgármester, aki kinevezett két új alpolgármestert is a meglévő mellé. Nekünk nemcsak együtt kell gondolkodnunk, hanem együtt is kell lélegeznünk, és a szívünknek is muszáj együtt dobogni a városunkért. A költségvetés pénteken került a közgyűlés elé, amelynek előkészítésébe az utolsó szakaszon csatlakozhattunk bele, február 1-jétől állt rendelkezésre az idő, hogy mindenki a saját területén felvértezze magát a szükséges ismeretekkel. Erős, visszafogott büdzsét kellett nagyon gyorsan összeraknunk, ami nem a felhőtlen építkezést, hanem a szigorú gazdálkodást irányozza elő. Szerencsére az apparátus nagy része fegyelmezett és elszánt abban, hogy eredményesen együttműködjön velünk. Kis idő telt el, amióta elkezdtünk dolgozni, de én azt gondolom, hogy ezalatt is sikerült megtalálni azokat a neuralgikus pontokat, amiken ha rövid időn belül változtatunk, még szebb és élhetőbb lesz Győr.

Elárul konkrétumokat?
– A képviselő-testület csak pénteken szavazott a költségvetésről. Egyelőre nem szeretnék belemenni az egyes területek részleteibe, nagy felelőtlenség lenne három hét után a konkrétumokról nyilatkoznom. Nem szeretnék olyasmiről beszélni, aminek a legmélyére még nem látok. Amikor egy ügyet elvállaltam jogászként, ha kellett, órákon át beszéltettem az ügyfelet, egészen addig nem mondtam rá nemet vagy igent, amíg nem láttam az összes részletet. Ha csak a torta egy szeletét ismerem, nincs jogom azt állítani róla, hogy milyen szép, kerek, egész.

Többször hangsúlyozta nyilvánosan, hogy nőként is nagy megtiszteltetés a kinevezése. Érezte úgy a pályája során, hogy egyszerűbben boldogulna férfiként?
– Kimondatlanul benne van a közéletben, a magánéletben, a munkahelyeken, hogy ez egy férfias világ. Ha egy nő a vezetők közé kerül, mindig kicsit furcsán néznek először. Ha körülnézünk a kormányzati, önkormányzati szférában, ott sem tipikus, hogy a nők és a férfiak azonos arányban szerepelnek. Mi nők aprólékosabbak, cizelláltabbak vagyunk, és amikor össze kell fogni egy egészet, a nők bizonyos része el tudna veszni a részletekben, és inkább nem is vállal nagy feladatot. Szintén lényeges szempont ebben a döntésben, hogy a családnak való megfelelés még mindig a legfontosabbak közé tartozik a nők számára. Nem mindenki szánja el magát arra, hogy két embernek való feladatban azonos mértékben és értékben helytálljon. Én szerencsés vagyok, mert korán, 19 évesen férjhez mentem. 20 éves voltam, amikor megszületett a fiam, 25, amikor a lányom, és mire a 40 éves kort megértem, már volt egy kamasz és egy felnőtt gyermekem, akik nem igényelték olyan módon a jelenlétemet, mint kisebb korukban. Megadatott, hogy a hivatásomra koncentrálhassak, mert fiatalon nem karriert építettem és nem gazdaságilag gondoltam át a jövőmet elsősorban, hanem szerelmes lettem, és ennek a szerelemnek megszülettek a gyümölcsei. Mellettük végeztem el az egyetemet, majd készültem fel a szakvizsgára. Emellett pedig dolgoztam is, egészen fiatalon olyan tapasztalatokat szereztem és olyan terhelést kaptam, hogy 40 éves koromra teljesen készen álltam arra, hogy bármilyen feladattal szembe tudjak nézni, ami a személyemhez, tudásomhoz illeszthető. A hölgyek legtöbbjének van egyfajta – hacsak nem nagyon határozott és férfias karakter – gyengédséget sugárzó volta. Én vagyok a harmadik nő a város életében, aki alpolgármesteri pozíciót kapott. A számok alapján tehát van megalapozottsága annak, hogy miért így fogalmaztam, és valóban szerettem volna, ha ez hangsúlyt kap.

Politizál is, 2010 óta a KDNP elnöke, ahol szintén célként tűzte ki a családok, a társadalom szélére szorult rétegek képviseletét. Jól látom, hogy ez abszolút összecseng az új feladatkörével?
– 2008-tól vagyok politizáló nő, akkor léptem be a Kereszténydemokrata Néppártba. Úgy gondolom, hogy a kereszténydemokrata szellemiség jelentheti egyedül Európa jövőjét. Ha keresztényi hitvallás szerint éljük az életünket, becsületesen, tisztességgel, helytállva a feladatokban, akkor másoknak is megmutathatjuk, hogy számunkra mi jelenti és hozhatja meg a boldogságot. Az emberek nagy része nincs még Isten közvetlen közelében, sokan csak úton vagyunk felé. Nekem az a dolgom, úgy gondolom, hogy ezt a tömeget erősítsem, nagyobbítsam. És ha ez azt jelenti, hogy szociálpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátásban vigyázunk a megszületendő gyermektől kezdve az idős emberekig mindenkire, akkor megkaptam életem második legnagyobb ajándékát, amit az ember hivatásban kaphat. Az első, hogy jogász lehettem, a másik pedig, hogy az évtizedek során megszerzett tudást, tapasztalatot, és azt az érzelmi érzékenységet és segíteni akarást, ami remélem, mások által is érezhetően bennem van, ebben a feladatban meg- és kiélhetem.

Elnökként képviseli továbbra is a pártot?
– Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai világban sokkal nagyobb tiszteletet kap az, és a hívószava is nagyobb annak, akinél látják, hogy erős, és mögötte is további erők állnak. Egy alpolgármesteri feladat pedig erőt is jelent, hiszen mögöttünk van egy apparátus, valamint a polgármester, aki meghallgat és érti, hogy milyen problémáink vannak az adott területeken, és segítséget ad. Ha ez az erő velem, mögöttem van, és nem egy szál magamban vagyok, akkor a közéletben is nagyobb erőket tudok megmozgatni, mintha ezt magányos farkasként tenném. Addig szeretném a KDNP győri szervezetének az elnökségi posztját megtartani, amíg nem látom, hogy egy olyan kemény és elhivatott csapat áll mögöttem sok emberrel, mint amilyenre szükség van a fejlődéshez. Mi vagyunk a kisebbik kormánypárt, és nem mondom, hogy azonos szintre kell kerülnünk a Fidesszel, de nálunk és velünk ott van az előrelépés lehetősége, amellett, hogy azt sem tartom kevésnek, amit eddig elértünk. A KDNP egy nagy múltú párt, és sok mindenen keresztülment. Nagy tartalékaink vannak, és remélem, hogy ezt a következő években meg tudjuk mutatni.

Kapcsolódó témák: #Győri önkormányzat | #közélet |
likeold
a fb oldalunkat