Hirdetés
Szent Márk ünnepe

Az első magyar bencés tanárokra emlékeztünk

Győr+
2020.04.28. 10:02

Szent Márk ünnepén, április 25-én emlékeztünk a bencés rend visszaállítására, a magyar bencések tanítói munkájának kezdetére.

Hirdetés

II. József 1786-ban feloszlatta a magyar bencés rendet, vagyonát a vallásalapnak juttatta. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat és egyházmegyei szolgálatokban helyezkedhettek el. A császár halála után már megkezdődtek a tárgyalások az udvarral, hogy milyen módon lehetne a rendnek visszaállnia, de az ügy bonyolultsága, a sokféle ellenhang között csak lassan lehetett előre haladni.

Ferenc király trónra lépése adott igazi lendületet az ügynek, illetve József nádor készsége, aki lelkesen állt a bencések, ciszterciek és premontreiek mellé, hogy visszakaphassák javadalmaikat, valamint új munkakört kapjanak, nevezetesen az ifjúság nevelését.

Hirdetés

1802 tavaszán sikerült mindenben megegyezni és az új pannonhalmi főapát – Novák Krizosztom – beiktatására kijelölték az április 25-ét.

Az új pannonhalmi főapát június 4-én kelt levelében köszöni meg a királynak kegyes intézkedését és „rendje nevében bensőséges hálát mond a visszaállításért s ígéri, hogy a beiktatás napja minden évben ünnep lesz a szerzetnek, s egyben figyelmeztet a visszaállítás kegyes tényére” – mesélt a megemlékezés történelmi hátteréről Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel atya, a Szent Mór Bencés Perjelség elöljárója.

A 16 éves kényszerű szünet után nem kis feladat előtt állt a rend 1802-ben. A kevés rendtag is idős volt, tanárságban nem éppen jártasak, Pannonhalma gazdaságait is újra kellett szervezni, hogy képesek legyenek támogatni a székházakat. 1802 őszén csak két helyet tudtak átvenni, Győrt és Sopront. A 19. század közepén élő Rimely Mihály főapát így dicséri az újrakezdő bencéseket: „Csodálatos, hogy ezek az emberek, akik közül egy volt 44 éves, a többi 50-en felüli, milyen buzgósággal és készséggel vállalták a munkát, holott a feloszlatás idején könnyebb volt az életük. Most, előrehaladott korban a nevelői munkát mégis odaadással végezték, hogy a Fölséges Restaurátor (megjegyzés: I. Ferenc császár) bizalmára méltónak bizonyuljanak.”

Említsük meg név szerint is a Győrött 1802-ben újrakezdő bencéseket (zárójelben a születési dátumuk): Mollik Tóbiás (1751) igazgató és házfőnök, Anchely Ildefonz (1753), Horváth Péter (1747), Patsay Tibor (1751), Borsó Gellért (1758), Krasztsenits Jakab (1757).

Nem mindenkiből lesz tudós ember vagy éppen híres személyiség, de mindenképpen tudnunk kell, hogy valamilyen formában mindenki kiemelkedik a sokaságból. Bízunk abban, hogy a győri bencés közösség még sok száz, életükben eredményes, kitartó, minta és példaértékű életet élő, érett gondolkozású embert tud majd még az útjára engedni és továbbra is lesznek olyanok, akik elfogadják Isten hívó szavát a bencés életre.

Forrás: Szent Mór Bencés Perjelség
(A fotó illusztráció 1927-ben készült a felvétel. )

Kapcsolódó témák: #egyház |
likeold
a fb oldalunkat