Amikor azt mondjuk, időutazás, hajlamosak vagyunk legyinteni. Aztán belelapozunk egy száz évvel ezelőtti autós újságba, és hirtelen minden megelevenedik. A Győr+ Rádióban Bencsik Béla állandó autós szakértőnkkel most pontosan ezt tettük: az 1926-os és az 1976-os lapszámokból szemezgettünk.

1926-ban már javában dübörgött az automobilizmus. A Királyi Magyar Automobil Club lapja ekkor már Autó és Motorújság néven jelent meg, és bátran vállalta, hogy a magyar autózás és motorsport szószólója lesz. Meglepő adatokkal is találkoztunk: egy francia statisztika szerint három év alatt több balesetet okoztak a lovak, mint az autók. Egy amerikai kisvárosban pedig a gyorshajtókat szó szerint szöges deszkával állították meg. Kemény módszer, de hatásos.

A technikai újítások sora is lenyűgöző. Svájcban lánctalpas postaautók jártak a hegyekben, Budapesten új autóbusztípust teszteltek hazai gyártók bevonásával, és ekkor épült Európa egyik legizgalmasabb versenypályája, a Nürburgring, a maga 170 kanyarjával. Közben a Ford már több mint kétmillió járművet gyártott évente.

Ugrunk ötven évet. 1976 az autósport egyik legemberibb és legdrámaibb éve volt. A Forma–1-ben Niki Lauda és James Hunt küzdelme tartotta lázban a világot, Lauda súlyos balesete után pedig minden futam történelmi súlyt kapott. A lapok közben a hétköznapi autós álmainkat is formálták: bemutatkozott a Porsche 924, az év autója a Simca 1307 lett, itthon pedig a Lada Niva, a Skoda 105 és a Moszkvics 2140 számított újdonságnak.

A régi újságokat lapozva egy dolog biztosan kiderült: az autó mindig több volt egyszerű közlekedési eszköznél. Technikai forradalom, státuszszimbólum, versenygép és kamaszkori álom egyszerre. És bár a lóerők száma nőtt, a szenvedély ugyanaz maradt.