Az anyanyelvi piknik programsorozat több szervezet összefogásával 2023 áprilisában indult útjára Budapestről. Célja, hogy a gyerekek kreatív és játékos formában ismerkedjenek az anyanyelvükkel. Az elmúlt két év során a piknik számos magyar és határon túli településre eljutott, a legkisebb falvaktól a nagyvárosokig. A másfél órás, színes, interaktív, ismeretterjesztő piknik minden korosztályt megszólít.
A pénteki eseményre a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola jókedvű tanulóval telt meg a Bezerédj-kastély kiállítóterme.
Nagy Vilmos a kastély művelődési ház igazgatója nyitotta meg az eseményt: „Örülök, hogy helyet adhatunk ennek a rendezvénynek, ráadásul itt a kiállítóteremben, amely régen a kastély szalonja volt, és fontos szerepet töltött be a magyar irodalmi életben – hívta fel rá a figyelmet.
Szilbekné Cseh Györgyi, a ménfőcsanaki általános iskola igazgatója úgy fogalmazott:
„Fantasztikus öröm, hogy ennek a rangos eseménynek a házigazdája lehetünk itt Ménfőcsanakon, amely ráadásul a Petőfi 200 emlékév keretében indult útjára két évvel ezelőtt. Sok tehetséges diákunk van, akik a vármegyei anyanyelvi versenyeken, sőt, az országos versenyeken is kiváló eredményeket érnek el” – mondta, ezt követően pedig az iskola két diákja tartott néptáncbemutatót.
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, mestertanár, a Széchenyi István Egyetem docense, a délután első előadásában a nyelvi folklórban megjelenő humorról mesélt, régi ménfői és csanaki példákat hozva. „A humornak óriási szerepe van a nyelvben, mert az embereket a legnehezebb pillanatokon is átsegítette. A vénlánycsúfolókba, a névcsúfolókba, az udvarlásba, de még a betlehemezés magasztos hagyományába is becsempészték eleink a humort. A saját szülőfalutokban is érdemes kimenni és idősebbekkel beszélni, mert kincsekre bukkanhattok” – biztatta a fiatalokat.
Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár az írás történetének és a nyelvhasználatnak a rendkívüli sokrétűségét mutatta be a hieroglifáktól kezdve a régi magyar barlangok cseppköveibe vésett nevekig, a falusi konyhák falvédőszövegein keresztül, egészen az olyan versekig, amelyek akár tetoválásként is feltűntek az évszázadok során.
A jó hangulatú előadásokat követően Széplaki Erzsébet Magyartanár-díjas pedagógus, több mint harminc tankönyv szerzője játékos feladatokat állított össze a diákoknak, akik öt csoportban oldották meg a nyelvi fejtörőket. A nap végén a gyerekek jutalmakat vehettek át a szervezőktől.
Fotó: Ács Tamás