Munkácsy Honfoglalás című festménye különleges alkotás, és nemcsak monumentális mérete miatt. A több mint hat méter széles kép számos érdekességet, talányos részletet rejt.

Munkácsy Honfoglalás című festménye különleges alkotás, és nemcsak monumentális mérete miatt.  A több mint hat méter széles kép számos érdekességet, talányos részletet rejt.

A mű kompozíciójának közepét egy lovasoktól körbevett különös csoport alkotja, akik egyszerű ajándékokat, két korsó vizet, kosárban földet és egy marék füvet nyújtanak át Árpád fejedelemnek és vezéreinek.  A magyarok előtt meghódoló szlávokok, akiknek furcsa ajándékai a fehérló-mondát idézik.

A magyar krónikás hagyomány két változatban is megörökítette a történetet. A Képes Krónika elbeszélése szerint a magyarok követet küldtek a Pannóniában uralkodó Szvatopluk fejedelemhez, akitől földet, vizet és füvet kértek, cserébe pedig egy díszesen felszerszámozott lovat adtak. Anonymus regényes gesztájában Salán vezér küld a Duna vizével teli két korsót meg egy nyaláb füvet, amelyért viszonzásul Árpád tizenkét fehér lovat adott. A magyarok értelmezésében mindez egyfajta adásvétel volt, amelyben a föld, a víz és a fű az országot jelképezte, a ló pedig ezek vételárát. Ám sem Szvatopluk, sem Salán nem vette jó néven e fondorlatot és katonai erővel próbáltak ellenállni – vesztükre, mert a magyarok nyílt csatában legyőzték őket s elfoglalták országukat.

Munkácsy a monda cselekménysorából a föld, a víz és a fű átadását emelte át a festményébe, amelyet a békés meghódolás, az ország birtokbavételének szimbolikus gesztusaként értelmezve mutat be. A fehér ló sem árucikk, amit Munkácsy azzal is hangsúlyoz, hogy Árpád fejedelmet ülteti a paripa nyergébe. Szó sincs tehát sem trükkös csereberéről, de a mondában olvasható véres csatát és a legyőzött Szvatopluk fejedelmet vagy Salán vezért is hiába keressük a képen.

Bár első pillantásra úgy tűnhet, mintha a Honfoglalás egy valós történeti esemény vagy a fehérló-monda egy epizódjának bemutatása lenne, valójában azonban sokkal inkább történeti-politikai allegória, amely a Kárpát-medence népeinek magyar vezetéssel való békés együttélését hirdeti.

A Munkácsy – Egy remekmű születése című kiállítás október végéig látogatható az Esterházy-palotában (Király u. 17.).