Hirdetés
Kulturális, turisztikai, építészeti jövőkép

A modern Győr hosszú távú víziója

Hajba Ferenc
2020.05.02. 08:44

A város kulturális, turisztikai, építészeti jövőképét ismertette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere.

Hirdetés

A választások óta nem találkoztam a régi baráttal, úgy gondoltam, hogy három hónappal a megválasztásom után megosztom vele – mint Győr jó ismerőjével és barátjával – azokat a vízióimat, amit munkatársaimmal együtt kidolgoztunk. Most elsősorban a város kulturális, turisztikai és építészeti jövőképét mutattam be.

Egy miniszter véleménye sokat számít, mert a Modern Városok Programját jórészt kormányzati forrásokból teremtik elő.

Hirdetés

Nem csak ezért fontos. Egy város hosszú távú tervezéséhez legalább ötven évvel kell előretekinteni. Én azt látom, hogy a rendszerváltás óta valójában toldozás-foltozás folyt a városban. Kétségtelen, hogy – többek között – megépült egy igényes sportcentrum Borkai polgármester úr idején, egy aluljáró Balogh polgármester úr tevékenysége alatt. Az egyetlen meghatározó, a város lehetőségeit megalapozó beruházás az MDF-kormány alatt történt Kolozsváry polgármester úr érdemeként, amikor is létrehozták a nemzetközi ipari parkot. A fejlődés földrajzi irányaiban a rendszerváltás óta nincs teljes egyetértés.

A városhoz csatolt peremkerületek átalakulására gondol?

Mindig az volt a kérdés, merre felé fejlődjünk, hiszen egykori falvak vesznek bennünket körül. Ezek bevonásával egy családi házas környezet kezdett el kialakulni. Ezek fontosak, hiszen a klasszikus magyar életstílus terei, van levegő, kert. Időközben azonban a városokat jellemző emeletes házak kitolódtak ezekre a területekre. A városias építkezés pedig megöli a kertvárosi területeket. Rájöttünk arra, hogy a rozsdaparkban kell körülnézni, itt a Rába-gyár óriási területe, melyet telekspekulánsok már többször meg akartak szerezni. Ott szeretnénk egy élő, lehetőségekben, szolgáltatásokban gazdag kulturális negyedet csinálni. A Mosoni-Duna melletti sétányon keresztül összekötjük az egyetemmel, ezáltal oda tudjuk vonzani a fiatalokat is.

A Modern Városok Programja eredetileg nem ezt a koncepciót tartalmazta.

A Modern Városok Programját én megörököltem. Elmentem a színházba, ahol a színház és a balett igazgatója elmondta, hogy a tervezéskor nem vették figyelembe az ő igényeiket. Készült egy automata mélygarázs terve is, itt az utoljára kijövő nézőnek nagyjából másfél órát kellett volna várakozni az autójára az előadás után. Erre kellett volna költenünk 20 milliárd forintot. A papír mindent elbír, de az emberek idegrendszere nem. A megtervezett színház közösségi tere jelentősen csökkent volna a mostanihoz képest. A színház ára viszont hihetetlenül fel lett tupírozva. Gondoljon bele, egymilliárd forint volt csak a tervezés.

Ez most a kukába kerül?

Reményeim szerint igen. Mert még mindig jobban járunk, mintha megvalósítanánk. Az egész színházi projekt nyilván egy lobbicsoport érdeke volt. Olcsóbb lebontani, s egy újat építeni, mint felújítani a régit. Olyant szeretnénk építeni, mely 21. századi, s nem a hetvenes évek közepének világát hozza vissza.

Végül is lebontják?

Nincs más értelmes és megfizethető megoldás. A színház helyén létrehozunk egy sétányokkal tűzdelt zöld parkot. Ott van Párizsban például a Festők tere. A vendéglátás, a kultúra, a turizmus közös parkja. Élet van benne. A győriben is lehet egy hely a fiataloknak, ahol sörözhetnek, beszélgethetnek, a képzőművészek festenek, alkotnak, lesznek interaktív szobrok. A Rába-gyár mostani területén pedig lesz egy kulturális centrum, a színház, a balett, a koncert- és konferenciaterem, valamint egy nagy ifjúsági közösségi tér, ahol lehet kiállításokat, nagy koncerteket szervezni, vannak klubok. Nemzetközi tervpályázattal a világ legnevesebb szakemberei álmodhatnak ide egy olyan kulturális központot, ami köré vendéglátóhelyek, szolgáltatások telepednek.

A járvány sújtotta világban lesz pénz a nagyívű gondolatok megvalósítására?

A járvány a közelgő világgazdasági válság helyére lépett. Ha ezen túljutunk, jelentős fellendülés következik. Miniszterelnök úr is a gazdaság élénkítését, fejlődését hirdette és jelölte meg kiútnak. Ha építünk, lesz munkahely, lesznek fontos létesítmények, melyek szimbolikusan is fontosak. Kell a látványosság is, mely idehozza és marasztalja az embereket. Megéri tehát fejleszteni. Szijjártó miniszter úrnak azért tetszett a terv, mert van benne dinamizmus, korosztályos skála, s nemcsak kulturális, hanem komplex és modern városfejlesztési program.

Kapcsolódó témák: #Győri önkormányzat |
likeold
a fb oldalunkat