A januári téli esték alkalmasak arra, hogy átgondoljuk, mit tettünk a kertünkért. Milyen munkát végeztünk, hogyan járultunk hozzá ahhoz, hogy szép legyen a környezetünk, és egészséges zöldségek, gyümölcsök kerüljenek a család asztalára.
Érdemes számba venni azt is, mi sikerült kevésbé jól, vagy milyen károkat okozott az időjárás: a fagyok, a viharos szelek, az erős napsütés vagy éppen a száraz időszakok. Ha mindezt végiggondoljuk, jövőre már felkészültebben vághatunk neki a kertészkedésnek, és sok problémát megelőzhetünk.
Néhány jó tanács, praktika a következő évre: olyan fajtákat válasszunk a kertbe, amik az ottani feltételeket, adottságokat (főleg talajt) jól bírják. Fontos tehát a fajtaválasztás, de egy gyümölcsfánál fontos az alanyválasztás is, hiszen ő a kapcsolat a talaj és a fajta között.
Az alma inkább a savanyú talajokat kedveli, de a nagyon tömör, levegőtlen talajon rosszul fejlődik. A körte, a birs alanyok korán termőre fordulnak, de érzékenyek a magas mésztartalomra, valamint a szárazságra is. A körte magonc alanyai erős fát eredményeznek, de későn fordulnak termőre. A birs a nagyon kötött talajt és a homokos nagyon lazát sem szereti, illetve a pangó vízre is nagyon érzékeny.
A cseresznye a mély rétegű humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású termőtalajokat szereti. A meggy ennyire nem kényes, de a pangó vizet nem bírja. A kajszibarack csak a meszes talajokon érzi jól magát, savanyú talajoknál Myrabolan alanyt válasszunk. Őszibarack, keserűmandula alanyok vályogtalajra valók. A szilva talán a legigénytelenebb, jól bírja a homokos és agyagos talajt is, az öntözést száraz talajnál meghálálja akár 40-50%-os termésnövekedéssel.
Az áfonya kimondottan csak erősen savanyú talajban érzi jól magát, ezért legjobb, ha egy nagyobb lyukakkal ellátott, savanyú talajba vagy savanyú tőzegbe feltöltött dézsába ültetjük el, és évről évre gondoskodunk a talaj savanyításáról. Ezt akár erdei lombföld ráterítésével biztosíthatjuk vagy a kertészeti árudákból savanyú talajkeveréket vásárolunk.
Szempont bőven van, amit egy kert beültetése előtt figyelembe kell venni, de egy már kész kertben is figyelni kell a növények állapotára, fejlődésére, növényvédelmére, sőt azt sem árt feljegyezni, hogy mennyi csapadék hull a kertünkbe és mennyit kell locsolással pótolni.
Fontos, ha egy-egy fajtán évről évre ugyanaz a betegség elhatalmasodik, akkor lehet, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy egy másik fajtára lecseréljük.
A téli estéken már érdemes a zöldség- és virágágyásokat is eltervezni, így könnyedén összeírható a gazdaboltok bevásárlólistája, sőt érdemes a régi vetőmagokat is átnézni.
Ugyanezt a növényvédelemben használt szerekkel, eszközökkel is tegyük meg. Tervezhetünk akár egy locsolórendszert is a kertünkbe, ami akár több hordó összekapcsolásából és csepegtetőhálózat kiépítéséből áll. Egyszerű, de nagyon jó megoldás a kertünk különböző pontjain locsolótartályok (műanyag hordók) elhelyezése, amikből könnyedén levegő hőmérsékletű vizet vihetünk a növényeinkre locsolókannák segítségével.
Egy kertbarát télen sem pihen, számot ad és tervezi a jövőt! Mindezek ismeretében kívánok önöknek egész évben örömteli kertészkedést, amit Isten segedelmével bőséges termés koronáz!