Szenzációs felfedezés történt, amikor egy 7 millió éves kapafogú őselefánt maradványait találták meg Pannonhalmán. S bár a lelet megtalálása nem napjainkra tehető, egy kihelyezett időszaki kiállítás keretében augusztus 11-én visszatér a városba a páratlan lelet.

1937-ben a pannonhalmi téglagyár agyagbányájában Esztergálos Tibor gimnáziumi tanár egy ritka és értékes ősgerinces leletanyagra bukkant. A legnagyobb számban növényevők (orrszarvúak, szarvasfélék, gazellák és zsiráfok, háromujjú őslovak, valamint egy hódféle) éltek ezen a vidéken. Egy, a ma élő méhészborz rokonsági körébe tartozó kis ragadozónak is előkerült néhány csontja és foga, melyeket Kretzoi Miklós világhírű paleontológus tudományra nézve új fajként írt le.

Esztergálos Tibor a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta a leleteket, melyek mind a mai napig a múzeum Őslénytani és Földtani Tárának értékes darabjai.

A legnagyobb európai faj, hatalmas, körülbelül 4 méter magas példányának csontjai 1959-ben kerültek elő és 63 év után augusztusban hazatérnek Pannonhalmára, hogy 3 hónapig bárki számára megtekinthetőek legyenek a Pannonhalma Porta látogatóközpontban.

Az állat maradványainak a Nemzeti Múzeumba szállításáról a mai napig felbukkannak fotók a közösségi médiában, és számos könyvben is olvashatunk róla. Ez nem véletlen, hiszen a pannonhalmi kapafogúnak az országos bajnokság képzeletbeli ezüstérmét adományozhatjuk, hiszen Magyarországon csupán egyetlen lelőhelyen kerültek elő ennél nagyobb állat maradványai.

Egy sajtótájékoztatóval egybekötve augusztus 11-én, 17:30 órakor nyílik meg a Magyar Természettudományi Múzeum kihelyezett időszaki kiállítása.

Ezen a napon 18 órai kezdettel egy Pannon esték extrával is készülnek a szervezők, amelynek során dr. Gasparik Mihály, a múzeum Földtani Tárának őslénykutatója/paleontológusa, számos izgalmas részletet árul el Pannonhalmán talált leletegyüttesről.

Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött: pannonhalma@tourinform.hu vagy 96/960-072-as telefonszámon.