Hirdetés
ZöldGyőr

A hulladék érték!

Fotó: O. Jakócs Péter
J. Kovács Andrea
2022.02.27. 19:20

Bár Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb hulladékot termelünk, az egy főre jutó mennyiség így is meghaladja az 1 kilogrammot naponta. Jó hír, hogy egyre többen belátják: a kidobott hulladék érték, hiszen nagy része újrahasznosítható. Horváth Ferenccel, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének elnökével, az Alcufer Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével beszélgettünk.

Hirdetés

Ön szerint milyen a hulladékgyűjtés jelenlegi helyzete?

Optimista vagyok, úgy érzem, hogy a „gyűjtsünk”, „szelektáljunk”, „hasznosítsunk” egyre inkább hívószavakká válnak, ha a megfelelő körülmények biztosítottak, vagyis ha elérhető közelségben vannak a gyűjtőpontok, visszaváltási helyek. A jövőben egyre inkább elterjednek majd a betétdíjas termékek, valamint a házhoz menő szelektív gyűjtés. Ha az elkülönített gyűjtést ráadásul valamilyen formában díjazzuk, akkor még inkább tért fog hódítani a környezetbarát szemlélet.

Horváth Ferenc. Fotó: O. Jakócs Péter

A fémeknél és fémtartalmú hulladékok esetén egészen jó a visszagyűjtési arány, hasonlóan a papírnál is. A műanyagok és az üveg esetében viszont nagy a lemaradás, ezen anyagoknál feltétlenül javítani kell.

Hirdetés

Állandó gond, hogy sok hasznosítható anyag kerül összekeverve a hulladékgyűjtő edényzetekbe, ezeket pedig már rendkívül nehéz olyan szinten szétválasztani, hogy azok újrafeldolgozhatóak legyenek.

A győrieknek a barna és szürke kukák használatával adott a lehetőség a szétválasztásra, ehhez társulnak a szelektív gyűjtőudvarok és hulladékszigetek, valamint az ezzel foglalkozó gazdálkodó szervezetek szintén biztosítanak átvételi lehetőséget. Sőt, ha a mi telephelyeinkre behozzák az elkülönítetten gyűjtött hulladékot, legtöbbször még fizetünk is érte, ami újabb motivációt jelent.

Hogyan hasznosítják a különféle anyagokat?

A vas- és fémhulladékból újraolvasztás után nyersanyag lesz. Itt a legnagyobb a hasznosítási arány, hiszen viszonylag tiszta anyagról van szó. Ellenben, ha több összetevőből álló fémtartalmú hulladékot, kiselejtezett berendezést hoznak be a telepre, akár műanyaggal, gumival vagy elektronikai részekkel keverten, akkor megfelelő technológiával először szét kell választani. Különösen értékes a nyomtatott áramkörök nemesfémtartalma.

A műanyagok közül a PET-palackok darálás, granulálás után jól hasznosíthatók, ugyancsak elterjedt a hasznosítása például a különböző fóliáknak, vagy a kemény, HDPE műanyagoknak. A szennyezett, kevert műanyagok komolyabb problémát jelentenek, de erre is lesznek technológiák. Összegezve: szinte mindent újrahasznosíthatunk, ami ott van hulladékként a háztartási gyűjtőedényeinkben, csupán a megfelelő előkészítésre és szelekcióra kell odafigyelni.

Nem szabad elfeledkeznünk a feleslegessé vált építmények, ipari létesítmények lebontása során keletkező hulladékokról sem. Az épületek téglafalazatát, betonelemeit a feldolgozást követően darálék formájában minősítéstől függően feltöltő anyagként vagy útalapba lehet felhasználni. Mi magunk is bontottunk gyárépületeket. A darálás során mágneses szeparátor segítségével különválasztottuk a vasfémet a betontörmeléktől. A kinyert betonvasat kohászati alapanyagként beolvasztásra továbbadtuk. A darálékból új termék, építési feltöltőanyag lett. Ebből útépítéshez is szállítunk, de zúzott kő vagy sóder helyett sportpályák alá is kitűnően használható.

Hányszor lehet újrahasznosítani?

Ez termékenként változó. A fémeknél nagyon sokszor. A papírnak is jelentős százalékát többször, inkább csak feldolgozási veszteség fordul elő. A műanyagok egyes fajtáit önmagukban viszont két vagy három alkalomnál többször nem. Az irányelv az, hogy az elhasználódott termékeket anyagukban hasznosítsuk, a bennük rejlő anyagot és energiát körforgásban tartva. Ami pedig nem újrafeldolgozható, azt energetikailag hasznosítsuk. Így viszonylag kevés ártalmatlanításra váró hulladék marad. Nehéz újrahasznosítani az úgynevezett társított anyagokat, amikor a papír fém- vagy műanyag réteggel van bevonva, mint például a tejes doboz esetén.                                                                                                                                                 

A Hulladékgazdálkodók Szövetsége mit tart ma a legnagyobb kihívásnak?

Jelenleg is folyik a hulladékgazdálkodás átalakítása Magyarországon. Több ezer cég foglalkozik ezzel a szakterülettel, ami több mint 30.000 munkahelyet jelent. Az a célunk, hogy az ebben érdekelt kis, közepes és nagyobb vállalkozások egyaránt megtalálják a szerepüket az új rendszerben, s akkor nagyobb hatásfokon végezhetik feladatukat. Szövetségünk küldetése a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának elősegítése, ezzel a környezetterhelés csökkentése, valamint a másodnyersanyagok felhasználásával a természeti erőforrások megőrzése.

likeold
a fb oldalunkat