Két millió követővel szárnyal Péter Bence

A határokat feszegeti a rekorder virtuóz

Fotó: Győri Filharmonikus Zenekar
P. Csapucha Adrienn
2022.08.26. 08:16

Alig töltötte be a harmadik X-et, de már világsztárnak számít Péter Bence. A fiatal magyar zongoraművész 2012-ben került be a Guinness Rekordok Könyvébe, amikor egy perc alatt 765 hangot szólaltatott meg a zongorán. A tehetséges virtuóz a napokban a Győri Filharmonikus Zenekarral koncertezett a Fertőrákosi Barlangszínházban úgy, hogy korábban még soha nem lépett fel zenekarral színpadon.

Fáradtan, de kedves mosollyal érkezett a találkozónkra Péter Bence, akivel az egyik győri étterem teraszán foglaltunk helyet. Két próba között, ebédidőben szívesen adott interjút, s mivel nagyjából egyidősek vagyunk természetesen a tegeződést választottuk.

Soha nem jártál még Győrben, hogy érezted magad a városban?

Péter Bence: Akár mennyire is szomorú, de vannak olyan helyek Magyarországon, ahol még nem jártam, ilyen volt Győr is. Nagyon szép város, s bár nem volt sok időm körbejárni, lenyűgözött a hangulata, a történelmi értékei.

Eddig szólóban láthatott a közönség, most azonban kivételt tettél, és a Győri Filharmonikus Zenekarral elindult egy együttműködés, ami természetesen a társulat számára is nagy megtiszteltetés.

P.B.: Korábban voltak már olyan fellépések amikor nagyzenekarral léptem fel, de valóban teljes koncerten most először zenélek együtt egy társulattal, mondhatjuk, hogy ez egy világpremier. A turnémból kifolyólag ezúttal egy teljesen új koncepciót állítottunk össze, áthangszereltünk mindent, ez egy bizonyos tekintetben kihívást is jelentett. Mondhatjuk, hogy először csak kóstolgattuk egymást a zenekarral, megpróbáltuk megtalálni az arányokat, a stílust és azt, hogyan lehet a legjobb produkcióval megörvendeztetni a közönséget. Mivel a filharmonikusok esetében profikról beszélünk, gyorsan egymásra hangolódtunk. Ez a projekt egy oázis a művészetemben, hiszen kiléphetek a megszokott ritmusomból, új utakat nyithatok. Egyébként én magam is szimfonikus zenekari zenéket hallgatok, ha nem is klasszikusokat, de filmzenéket, ezen nőttem fel, így ez egy olyan közeg, amiben egyébként is nagyon jól érzem magam.

Teljesen újraértelmezed a hangszerhasználatot. Mennyi időt töltesz gyakorlással?

P.B.: Ez nagyon változó. Saját koncertjeimen már rutinból, a kezem izmaiban benne van minden, így tulajdonképpen csak bemelegíteni kell az előadások előtt. A győri koncertre viszont sokat készültem, hisz voltak olyan anyagok, amelyeket a kezdetektől meg kellett tanulnom.

Egyedi a zenei világod, a stílusok keveredése sem áll Tőled messze…

P.B.: A határok eltörlése érdekel több mint 10 éve, ezért is születtek és születnek meg az átdolgozások. Szeretem megmutatni, hogy zongorán hogyan érvényesül egy populáris zene, mintha csak klasszikus hangszerre írták volna eredetileg is a dalt. Mondhatnám, hogy lekorlátoztam magam a zongorára, érdekel, hogy mi az a maximum amit ki lehet hozni belőle. Legjobban a főzéshez tudnám ezt hasonlítani, hiszen a séfiskolákban is az az elsődleges feladat, hogy tökéletesítsék például az omlettet. Tojás, vaj és só, amiből először ezt az egyszerű dolgot lehet elkészíteni és aztán kell tökéletesíteni. De ez minden művészeti ágra alkalmazható, hogy igazán nagy dolgot akkor csinálsz, ha szegényes eszköztárból alkotsz valami rendkívülit.

Van határa ennek a kiteljesedésnek?

P.B.: Ez egy érdekes kérdés, többször megfogalmazódott bennem is. De talán éppen ezért jókor jött az életemben a Győri Filharmonikus Zenekar. Úgy érzem amit tudtam, azt kihoztam a zongorából, nem gondolom, hogy valami új, radikális dolgot ki lehetne még találni.

Óriási a rajongótáborod, újabb és újabb posztjaiddal felrobbantod az internetet, hiszen több mint két millió követőd van. Egyfajta misszióként is tekintesz a művészetedre?

P.B.: Az érdekes az egészben, hogy rengeteg üzenetet kapok a követőimtől, például, hogy miattam kezdtek el zenélni, vagy zongorát vettek a gyermeküknek. A visszajelzések után jöttem rá, hogy ez valóban egy sokkal nagyobb dolog mint amire számítottam, így ebben a vonatkozásban igen, tekinthető missziónak azt hiszem.

Visszatérve a zenekarhoz, láthatunk még a győri filharmonikusokkal?

P.B.: Biztosan! Szomorú lenne, ha ennyi munkából csak egy koncert valósulna meg. Érdemes ezt folytatni, fejleszteni és még szebbé tenni…

Péter Bencével készült teljes beszélgetésünket a Győr+ Rádió Divertimentó című műsorában hallhatják vasárnap 11 órától!