Hirdetés

A győri Margit-sziget

Földvári Gabriella
2020.01.15. 11:09

A Radó-sziget kialakulásáról, annak közkedvelt sétatérré válásáról, az évszázadok folyamán ott lévő épületekről, szökőkutakról, szobrokról mesélt Antaliné Hujter Szilvia helyismereti könyvtáros az Életünk terei, utcái helytörténeti sorozat előadásán a Kisfaludy Károly Könyvtárban.

Hirdetés

Érdekesség, hogy a sziget mesterségesen jött létre, a 16. századi győri vár ostromát ábrázoló metszeteken még nyoma sincs. A földhányásokból kialakított sziget egykor rövidebb és szélesebb volt a mainál. A források szerint 1754-ben a sétatéren már állt a Mária-szobor, amely ma a karmelita templom melletti fülkében látható. Több legenda is kapcsolódik „Hab Máriához”, az egyik szerint a megáradt folyó habjain érkezett a kőszobor, egy másik szerint pedig az emberek könyörgésére megállította a folyók áradását.

1798-ban nyílt meg Reinpacher József kőszínháza

A két Rába-híd között először 1768-ban épített fából nyári színházat Berner Félix, majd 1798-ben Reinpacher József kőszínháza nyílt meg, 1809-ben a franciák tönkretették, kaszárnyának és istállónak használták. 1833-ban Ecker János felújította a színházat majd többszöri átépítést követően működött, 1928. március 1-jén tartották benne az utolsó előadást, öt évvel később lebontották. A színház mellett 1835-ben nyílt meg a sörcsarnok, amit Csapszék vagy Sétatéri Söröde néven emlegettek. Az Iparos és Polgári Kör 1908-ban építette át, népszerű vendéglőként üzemelt, különböző bérlők és tulajdonosok jóvoltából 1935-ig, amikor lebontották.

Hirdetés
A Kioszk 1867-tól üzemelt

A Kioszk 1867 pünkösdjén nyílt meg Vierzigmann Károly kávés üzemeltetésével. Árusítottak fagylaltot, jegeskávét, üdítő italokat, hetente kétszer katona- és cigányzenével szórakoztatták a közönséget. Az új Kioszk és Kaszinó épületét 1917-ben adták át, majd két évvel később a Tanácsköztársaság intézményei kaptak benne helyet. Az épületben működött a katonai direktórium, az ifjúmunkások oktatási központja és a munkáskaszinó. Később étterem, kávéház lett majd luxuskategóriába tartozó szórakozóhely. 1945-ben a németek bevonulása után német tábori kórházként működött. 1948-ban a szociáldemokrata párt új székházát avatták fel a Kioszkban, majd Magyar Dolgozók Pártja létrejötte után a városi szervezet székhelye lett az egykori úri kaszinó, később a néphadsereg tiszti klubja vette birtokába. 1970 robbantással bontották le az épületet, helyébe 1977-re épült fel az Aranyszarvas fogadó.

Rába kettős híd

A Rába felett átívelő hidak történetéről is esett szó: kezdetben felhúzható volt, tekintettel a hajóforgalomra, melyet a győri gabonaforgalom nagysága indokolt. A háború ezt a műtárgyat sem kímélte, ekkor készítették a mai is használatos Rába kettős hidat.

1887 májusában szökőkúttal gazdagodott a sziget

Az 1885-ös folyószabályozást követően a sziget hossza háromezer négyszögölnyi nyelv alakú feltöltött területtel növekedett. A sziget déli részét Radó Kálmánról nevezték el, mivel az ő közbenjárásának köszönhetően a Szépítő Egylet a sziget újonnan létrehozott területét Győr városának és a Csónakázó Egyletnek ajándékozta. 1887 májusában szökőkúttal gazdagodott a sziget, 1899-ben pedig felállították a nagy népszerűségnek örvendő zenepavilont. A Csónakázó Egylet csónakházának avatóünnepsége 1897-ben volt, a „regatta ház” ma, 2019-ben feltámadására vár, hiszen ez a magyarországi evezős sport építészeti emlékének egyik ritka megmaradt példája – hangsúlyozta Antaliné Hujter Szilvia előadásában.

A csónakház avatóünnepsége 1897-ben volt

Fotók: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér képeslap archívuma

likeold
a fb oldalunkat