Győrött tartotta országjáró programjának első rendezvényét a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság. A szakmai konferenciasorozat célja, hogy a helyi házi- és kórházi orvosokkal, az önkormányzatokkal megismertessék és megbeszéljék a Magyarországon vezető halálokok megelőzése, s gyógyítása érdekében szükséges tennivalókat.
A sok szakmai előadás közül kettő hangsúlyosan érintette Győr-Moson-Sopron megyét, ezen belül városunkat is. Dr. Kolossváry Endre, a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főorvosa, valamint Dr. Tamás László János főorvos, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója a helyi érbeteg-ellátás állapotáról beszélt.
Kolossváry főorvos utalt rá, hogy a magyar lakosság népességének 5 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében él. A térség különlegessége, hogy növekszik a népesség, s a többi megyéhez képest alacsonyabb a halálozás. Az érbetegségek előfordulási aránya járásonként változik. A nemek és az életkor szerint korrigált adatok azt mutatják, hogy a major amputációk száma a téti járásban a legmagasabb.Az előadó kiemelte, hogy megyénkben az érbetegek csaknem száz százalékát helyben látják el, Győr-Moson-Sopron magas szinten végez önálló munkát ezen a szakterületen, hangsúlyozta.
Dr. Tamás László János főigazgató főorvos az ellátás alappilléreit vizsgálta. A megyében jelenleg 201 háziorvos dolgozik, 11 álláshely betöltetlen. Ez az arány jobb az országos átlagnál. Rövidtávon is gondot jelenthet azonban, hogy magas a háziorvosok átlagéletkora, még 80 év feletti doktor is rendel a megyében. Az is aggasztó, hogy például az országszerte jól ismert Pannonhalma városában még érdeklődés sincs a praxis iránt.
A győri kórház érsebészeti osztályán most öt szakorvos és öt szakorvos-jelölt dolgozik. Ezzel a létszámmal szakszerűen el tudják látni a betegeket, ám e szakorvosok közül négyen öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, ismertette a statisztikai adatokat a főigazgató. A kórházi osztályon 24 ágyon kezelik a betegeket, s működik a szubintenzív ellátás is az érsebészeten. Évente 70-80 amputációt végeznek el.
A magánszférában a járóbeteg-ellátás keretében főleg alapvizsgálatok és konzultációk történnek, ám ezeken a rendeléseken is átlagosan négy hét a várakozási idő, ugyanannyi, mint a kórházi szakrendeléseken. Dr. Tamás László János főorvos beszélt arról, hogy a kórházban egyre jobban fejlődik az intervenciós radiológia, valamint az 5 éve indult angiográfia is.
Az előadásokat követő beszélgetésen Dr. Czigány Tamás, a győri kórház érsebész főorvosa érdekes eseteket említett. A közelmúltban egymást követően három hivatásos sofőrnél és egy mozdonyvezetőnél találtak olyan carotisszűkületet (a nyakban futó verőerek szűkületét) , amelyet meg kellett műteni. A főorvos szerint a jogosítvány kiadásakor az 50 fölötti, tünetmentes, jó karban lévő embereknél is el kellene végezni a nyaki verőerek vizsgálatát, hiszen egy-egy szignifikáns elváltozás súlyos közlekedési tragédiákhoz vezethet.
A rendezvényt köszöntötte Kara Ákos országgyűlési képviselő is. Utalt arra, hogy Magyarországon a dohányzás, a nem megfelelő életmód, a mozgáshiány következtében rengeteg az érbeteg, sok esetben amputációval lehet csak megmenteni a betegek életét. . A népegészségügyi program sarkalatos pontja éppen az érbetegségek megelőzése. A képviselő beszélt a fejlesztési tervekről is, s bejelentette: a győri kórház főigazgatójával most azon dolgoznak, hogy mielőbb rendbe tudják tenni a Híd utcai épületet.
