Hirdetés
Sztárok, sportlegendák nyomában Szente Vajkkal

A csodacsatár, Puskás és az Aranycsapat

Földvári Gabriella
2021.03.26. 08:31

A Győrplusz Filmklub ma esti, A csodacsatár című mozija kapcsán Szente Vajk a Jászai Mari-díjas színész, drámaíró, műsorvezető, a Puskás musical rendezője volt Farkas Mónika vendége az éterben, a Győr+ Este műsorában.

Hirdetés

A Győrplusz Filmklub pénteken este vetíti A csodacsatár című filmet, ön tavaly készítette el a Puskás musicalt. Hogyan született meg a darab?

A felkészüléskor három irányban kezdtem el nyomozni. Először is minden fellelhető könyvet, forrást elolvastunk Puskás Ferencről, az Aranycsapatról, Grosicsról, Hidegkutiról és a többiekről is. A nyomozás másik szála öt éves koromra nyúlik vissza, amikor is nagyapám rengeteget mesélt nekem, és azóta is mesél, a korról, Puskásról és a csapatról. A harmadik szál pedig az volt, hogy megnéztük, a művészetben milyen pontokon fedezhető fel az ő jelenlétük. Nagyon érdekes film ilyen szempontból A csodacsatár.

Hirdetés

A filmet eredetileg 1956. november 8-án mutatták volna be, de közbeszólt a történelem, végül 1957. szeptember 12-én került a mozikba, de nem az eredetileg forgatott filmet láthatták a nézők.  Akkor már a rákosi korszaknak enyhébb formája volt, Farkas Mihály sem volt már abban a pozícióban, de mégis a film merész görbe tükröt tudott tartani a kornak. A musicalra készülve legalább nyolcszor láttam a filmet, de egyébként is nagyon szeretem.

Említette a nagypapáját, ő is bizonyára többször látta a filmet.

Nagypapám 1930-ban született, december töltötte be a 90. életévét, jó egészségnek örvend. Ő általa láttam először ezt a filmet. Az elmondása szerint a bemutatókor nagy felháborodást keltett, hogy a filmben Puskás Ferencet Hidegkutira Nándorra cserélték. Mint ismeretes Puskás és a csapat néhány tagja disszidált, ezért egyes mondatokat, jelenetek kivágtak az eredeti kópiából, az író nevét is a stáblistáról, azokat a jeleneteket pedig, amelyekben Puskás szerepelt, újra leforgatták Hidegkuti Nándorral. Ezzel azt akarták kommunikálni, demonstrálni, hogy aki elhagyja Magyarországot, a népi demokráciát, az nem is létezik. Később hasonló érdekesség volt, hogy a Népsport cikke szerint 10 fővel lépett pályára a Real Madrid a Honvéd ellen, ugyanis Puskás nevét nem írták le, így mintha nem is szerepelt volna, mint csapat tag.

A politika és a sport összefüggött?

1953-ban a politika be akarta kebelezni a sport sikereket, egyenértékűvé tették a politika sikert a sportsikerrel. Azt gondolták, hogy a sportolók akkori fantasztikus sikerei a politikai hatalomnak köszönhetők, ezzel akarták megszilárdítani a hatalmukat. Persze ez nem volt így.

Puskás mellett más sportolók is feltűntek a filmben – ők ebben az időben szupersztárok voltak. Puskás világsztár volt az 50-es évek közepén, óriási vonzerőt jelentett, nagy reklámfogás volt, hogy ő egy filmben szerepelt – azaz szerepelhetett volna  -, és láthatták volna őt a filmszínházban az emberek. Akkoriban nagyon jó viszony volt a sportolók és művészek között. Keleti Márton például jó kapcsolatot ápolt Puskással, valamint Czibor Zoltán is ismert alakja volt a pesti művészvilágnak, mint sportoló.

Hogyan folytatódhat az Aranycsapat, a Puskás életmű, a sport művészi népszerűsítése?

Időről időre feltűnnek a művészeti életben olyan filmek, írások, amelyek a sporttal, a futballal kapcsolatosak. Ilyen volt az 1936-ban készült Sportszerelem, vagy a Régi idők focija film. Mi magyarok nagyon szeretjük a futballt. Tavaly, amikor készítettük a musicalt, annak az alapköve az volt, hogy ez a történet már mindnyájunk számára a múlt, az Aranycsapatból sajnos már senki sem él. Úgy gondolom, hogy elindult egy folyamat, megemlékezünk róluk, ilyen a musical is, vagy később akár filmet is készíthetünk Puskásról, az Aranycsapatról.

Vajk, ez lesz önnek a következő nagy projektje?

Addig még van néhány projektem, de az, hogy a futballról, a sportról készítsünk filmeket, nagyon fontos. Jó filmtéma lehet például, ahogy Grosics Gyulát egy mérkőzés előtt „kiszedték” az öltözőből és soha többé nem védhette a Honvéd kapuját, és csak a 80-as években derült ki számára, hogy miért is történt mindez. Ugyanígy jó téma Kocsis Sándor és Czibor Zoltán élete, akik szintén ’ 56-ban maradtak kint és a Barcelona csapatában arattak hatalmas sikereket. Sajnos mintegy 40 évig ezekről a játékosokról pozitív értelemben nem lehetett hallani, pedig óriási legendák.

Az eredeti, az 1956-ban készült A csodacsatár című filmet a Győrplusz Filmklubban március 26-án 19.30-tól láthatják az érdeklődők  a Győr+ Televízióban. Ismétlés áprilisi 4-én 16 órakor.

likeold
a fb oldalunkat