Kismegyernél több mint 3 ezren vesztették életüket.
211 éve volt a győri csata
Fotó: O. Jakócs Péter
A győri vagy kismegyeri csata 1809. június 14-én volt, a napóleoni háborúk egyetlen Magyarország területén lezajlott csatája során az osztrák-magyar hadsereg és a magyar nemesség hada csapott össze Napóleon seregével.
A 39 ezer fős osztrák – magyar, benne a nemesi sereg a kismegyeri majornál és templomnál június 14-én dél és este 7 óra között megütközött a franciák 55 ezer főnyi hadával. Az eltérően – sok esetben nem megfelelően – felfegyverzett, elégtelenül kiképzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazva, irreguláris küzdelmet folytatott a francia légiókkal és nehéztüzérséggel szemben. A nemesi csapatokat József nádor, báró Meskó József és báró Mecséry Dániel vezette a kismegyeri dombokra.
Még a franciák is elismerték, hogy a nemesek vitézül, egymást gyakran az életükkel védve harcoltak, akik közül 791-en áldozták életüket (összesen 26 tiszt és 765 közkatona) a hazáért. A legfőbb gondot az jelentette, hogy a Medárd-napi esők miatt megáradt Pándzsa-patakban megakadt a lovasság, és ezt kezdték lőni nehéztüzérséggel a franciák. János főherceg ekkor visszavonulást fújt Komárom felé.
A hamisan „győri futás”-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. A császári had tíz nap múlva bevette Győr várát. A ház, ahol a francia császár megszállt, ma műemlék. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab.
Az Kismegyeren emlékmű őrzi a csata helyét. A magyar, német és francia nyelvű emléktábla tanúsága szerint a nemesi felkelés oldalán 39 600 fő harcolt a francia császár 40 ezer fős seregével szemben, a két oldalon elesett vitézek száma: 3 031 fő.
A kiterjesztett szárnyú bronzturul harci kellékek halmán, a négyszögletű, süttői szürke mészkőből készült hatméteres kőobeliszk tetején áll, az emlékmű négy sarkánál egy-egy kifelé fordított, a komáromi várból hozott ágyú látható. Az emlékmű állítását széles körű gyűjtés előzte meg, az alkotást 1897. október 17-én avatták fel.
Az emlékművet a kismegyeri csata 200. évfordulója előtt nem sokkal, 2009. áprilisában megrongálták, a bronz turulszobrot fémtolvajok ellopták, egy évvel később június 12-én, a csata 201. évfordulója alkalmából adták át a helyreállított emlékművet, Lebó Ferenc győri szobrászművész a megkerült darabok felhasználásával alkotta újra a turulmadarat.
A győri csatára emlékezve az elmúlt években rendszeresen rendezett az önkormányzat hadijátékokat, számos látványos kísérőprogrammal, a haditábori élet bemutatásával, valamint kiállításokat, konferenciákat a témában.
