Hirdetés

A magyar narancs

Földvári Gabriella
2021.10.15. 10:48

Bacsó Péter A tanú című alkotása az első számú magyar kultuszfilm, melyet ma este vetítünk a Győr+ Filmklubban. Egyfelől tanulságos és szórakoztató mementója az újkori magyar történelem egyik legnyomasztóbb periódusának, másrészt a konkrét történelmi kontextustól megfosztva is érvényes a mondandója a naiv, alapvetően jó szándékú kisember és az őt kénye-kedve szerint ráncigáló hatalom örök konfliktusáról. Farkas Mónika a Győr+ Rádióban Réz András filmesztétával beszélgetett.

Hirdetés

Amikor A tanúról esik szó, mindig az az első gondolatom, hogy hogyan lehetett akkoriban megcsinálni, mi lehetett a háttérben?

Merész hangneme ellenére a film forgatókönyve viszonylag gyorsan zöld utat kapott, sőt személyesen Aczél György, a kulturális élet legfőbb irányítója bólintott rá. A forgatást később mégis le kellett állítani, és a folytatás feltételeként a rendező mellé politikai biztost neveztek ki Rényi Péter (a Filmművészeti Tanács elnöke, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese) személyében. Át kellett írni a forgatókönyvet, jeleneteket töröltek és forgattak újra, de még a próbavetítések után is „kértek” változtatásokat. Végül mégsem engedték bemutatni. Az első hivatalos vetítésre közel 10 évet kellett várni. Ekkorra azonban már beépült a köztudatba, a betiltás alatt ugyanis kézről kézre járt a kópiája, először csak a párfunkcionáriusok szórakoztatták magukat vele, később a mezei pártmunkásokhoz, KISZ-klubokba, egyetemi filmklubokba is eljutott. A tiltás feloldását követően, 1981-ben a cannes-i filmfesztiválon is bemutatták.

Hirdetés

Ön már a hivatalos bemutatása előtt is láthatta a filmet.

A tanú mindenféle zugvetítéseken iszonyatosan sok emberhez eljutott, tiltás ide, tiltás oda, már a hivatalos bemutatása előtt kultusz film lett. 1976-ban filmíró tanfolyamara jártam, ahol Bacsó Péter, a film rendezője volt az osztályfőnökön és nekünk stikában levetítette.

Melyik változatot láthatja a nagyközönség?

Ez nem egyszerű, mert nem cenzúrázott vagy cenzúrázatlan változatról van szó. Fogalmazzunk, úgy, hogy két Tanú létezik. Bacsónak volt egy másik változata, mivel fent maradtak a szalagok, a forgatókönyv, így össze lehetet állítani az eredeti rendezői példányt. A rendezői változat annyiban különbözik a másiktól, hogy van benne egy fontos beszélgetés a hatalom természetéről. A Fábri Zoltán alakította szereplő beszélget, ő Rajk László megfelelője. Én is csak felnőtt fejjel tudtam meg hogy valós történeteken alapul a film, tele van utalásokkal, amik végtelen egyértelműek. Miközben én huszonévesen jókat nevettem Virág elvtárson, az apám világosított fel, – aki nem is látta a filmet -, hogy ő azonos az ÁVH rettegett fejével Péter Gáborral. Fontos tanulság volt számomra, rá kellett jönnöm, hogy tartozom annyival ennek a filmnek, hogy jobban utána olvassak és végighallgassam az apámat.

A kisembert Pelikánt, Kállai Ferenc alakította.

Látszólag egy bumburnyák gátőrt kellett megjelenítenie, Kállay fantasztikusan oldotta meg, még a mozgása is egész hatásos, nagyon komoly színészi teljesítmény, amiben benne van Bacsó Péter is, hiszen ő instruálta. Az utolsó pillanatig nagyon erős, ahogy rácsodálkozik a világra „na kérem, mi az Isten történik itt velünk.” A tanú azért nem akar soha megöregedni, mert minden egyes alkalommal meg kell élnünk benne a hétköznapi ember végtelen kiszolgáltatottságát a hatalom felé.

Őze Lajos személyesítette meg Virág elvtársat.

Az alakítása azért parádés, mert külsőleg is egy kicsit Péter Gáborra maszkírozták. A poénok azonban ott bujkálnak, a blődnek tűnő mondatoknak értelme van, például ami ruhára, a divatra vonatkozik az végtelenül pontos, hiszen Péter Gábor eredeti foglalkozása szabó volt. „Gogolák elvtársnő az a szoknya kurta”.

Milyen rendező volt Bacsó Péter?

A magyar filmtörténet egyik legragyogóbb dramaturg és forgatókönyv írója volt. Bacsó pompásan, nagyszerűen írt, még dalszövegeket. Kevesen tudják, de például a Táskarádió című slágernek is ő a szövegírója. Imádta azokat a történeteket amik valamilyen valóságból nőttek ki.

A Tanú című filmet október 15-én 19.30-tól vetítjük a Győr+ Televízióban, ismétlése október 24-én 16 órától lesz.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

Kapcsolódó témák: #A tanú | #filmklub |
likeold
a fb oldalunkat