Hirdetés
Megidézzük Latabár Kálmánt

A felejthetetlen Latyi

fotó: filmarchiv.hu
Földvári Gabriella
2022.01.14. 12:03

Latabár Kálmánról beszélgetett Sztankay Ádámmal Kaszás Kornél az Állami áruház című film kapcsán, melyet január 14-én 19.30-tól vetítünk a Győrplusz Filmklubban.

Hirdetés

Latabár egy színészdinasztiának a tagja. Mesélj róluk, kérlek.

Már a dédapja is színész volt, Latabár Endre (1811–1873), akiről Déryné azt írta, hogy nélküle nem jött volna létre a magyar színjátszás. A nagypapa Latabár Kálmán  (1855–1924) a Nemzeti Színháznak volt a tagja és egyben a Színiakadémia titkára is volt. Édesapja pedig Latabár Árpád (1878–1951) aki elsőként nevezte magát Latyinak, szintén vándorszínész volt. Édesanyjuk Deutsch Ilona is színésznő volt. Édesapja bekerült a Királyszínházhoz onnantól kezdve nagyon hamar országos hírű, nagy színművész lett.

Hirdetés
Állami áruház

Kálmán már három évesen eljátszotta első színpadi szerepét. Hogyan alakult a sorsa, ő hogy jutott el a világot jelentő deszkákra?

Pécsen történt, amikor édesapja még vándorszínész volt, hogy a Gül baba Huszka operettben ő játszotta a halálra ítélt cigányzenészt, Mujkót, az akkor hároméves Kálmán pedig a kisfiát. Mujkónak a darab végén közkívánatra újra el kellett énekelnie a „Daru madár fenn az égen hazafelé szálldogál” kezdetű betétdalt, amit a rongyos ruhás, mezítlábas kisfia is vele énekelt. Mindenki könnyezett,  Latabár is, a kisfia is, a közönség is, nagy sikerük volt.
A testvérével Árpáddal együtt gyerekként ők maguk is különböző színielőadásokat csináltak, maguk készítették a díszleteket, a jelmezeket. Amikor a papa bekerült a Királyszínházba, a testvérek folyamatosan ott ültek a próbákon, főleg az operetteket szerették. Ez meghatározta Kálmán sorsát. Érettségi után beíratták Rákosi Szidi Színiiskolájába, ott folyt ugyanis zenés-színházi képzés, onnan kerültek ki a legnagyobb operett sztárok. Ott rögtön kiderült, hogy elképesztő képességei vannak ebben a műfajban, olyan táncos lett, hogy mindenki csak a száját tátotta. Amikor levizsgázott, azt javasolták neki, menjen vidékre és tanuljon. Talán azért is küldték vidékre, hogy édesapjának nehogy konkurenciát jelentsen a Királyszínházban.

MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

Vidékre, először Egerbe került.

Öt hét alatt vezető színész lett, hatalmas sztár lett Egerben. Amikor az akkori igazgató átvette a fővárosi Várszínházat, ő is felkerült Pestre. Testvérével ekkor kezdtek el magánprodukciókat csinálni a Várszínház matinéműsoraiban. A 20-as évek rendkívül mozgalmasak voltak  a számára, többek között a Fővárosi Operettszínházban Farkas Imre Nótás kapitány című operettjében játszotta el a Ragyás őrmester szerepét. Ekkor írtak róla országosan jó kritikákat, apukájához hasonlították. „Ezt csak örökölni lehet.” – mondta az apa Kálmán sikerére. Monsieur Barlin ügynök fedezte fel a kabarékban a Latabár fiúkat, aki felkereste a párizsi Moulin Rouge frissen kinevezett művészeti vezetőjét, Francois Salabertet. Szerződtették őket és 1927-ben hetek alatt Európa-szerte hírük kelt. Majd végigturnézták Európát és az egész világot. A világot járó Latabár fivérekre felfigyelt a korszak egyik legmeghatározóbb színházi rendezője, Max Reinhardt is, néhány évet neki dolgoztak, majd 1930-ban úgy döntöttek, hogy  hazatérnek. A Magyar Színházban a Lámpaláz című zenés darabban léptek fel elsőként. Latabár Kálmán partnere Honty Hanna volt, akit a próbákon meghökkentett a színész. Azt mesélte mindenkinek: Latabár úgy repked körülötte, mint egy „Nagykörútra kiszabadult kanári”. Latabár ebben a szerepében mutatott be először olyan komikus magánszámokat saját szövegekkel, melyek csak érintőlegesen kapcsolódtak a darab cselekményéhez, mégis elmélyítették a történetet. Ekkor teremtődött meg Latyi, ekkor szerette meg a hazai közönség és itthon is sztár lett.

Itthon a 30-as években indul el iránta a rajongás, és már filmszerepeket is kapott.

1937-ben a Farkas Zoltán rendezte Sportszerelemben láthatta először filmen a közönség,  ami egy kabarétréfa elnyújtott filmváltozata volt. Majd A Fizessen, nagysád!-ban tűnt fel, ekkor játszott először együtt Kabos Gyulával, akivel barátságba keveredtek, majd 1945-ig rengeteg filmben játszottak közösen is.

Állami áruház

A háború alatt is tudott forgatni. Hogyan vészelte át azt az időszakot?

Akkor nősült meg, de az is egy különleges dolog volt. 1937-ben éppen egy dizőzzel élt jegyesi kapcsolatban, amikor az egyik előadáson az első sorban meglátott egy 15 éve lányt, vele és szüleivel vacsorázott, majd vacsora után megkérte a kezét. Szerelemben éltek, miközben 1944 súlyos cukorbeteg lett, majd a vészkorszakot és az ostromot családjával élték túl.    

1950-ben megkapta a Kossuth-díjat kap, és ezekben az években más díjak is megtalálják.

1957-ig rengeteg szerepet kapott, megbecsülték, elismerték. Az Operettszínházban az igazgatóváltást követően alig kapott fellépési lehetőséget, ezért „széthaknizta magát.” Elveszítette a testvérét is, ami szintén megviselte. Mindeközben a közönség imádta, a szakma, a sajtó pedig az „orrát húzta”.  1937 és 1944 között 23 filmben szerepelt. 1945 és az 1970-ben bekövetkezett halála közötti időszakban azonban mindössze csak 15-ben.

52 évvel ezelőtt január 11-én húnyt el.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

Kapcsolódó témák: #Győrplusz Filmklub |
likeold
a fb oldalunkat