Újabb elismerő hangú írások Mundruczó Kornél filmjéről
"Kegyetlen és gyönyörű" parabolaként írta le a The New York Times művészeti blogja Mundruczó Kornél Fehér isten című, a cannes-i filmfesztiválon a kritikusok körében nagy sikert aratott alkotását egy kislányról, a tőle elszakított kutyájáról és a kutyák félelmetes lázadásáról.
A filmet az Un Certain Regard szekcióban vetítették. Ide olyan munkákat hívnak meg, amelyek a fesztivál versenyprogramjánál “kalandosabbak”. A melodrámából hallucinációba váltó Fehér isten ilyen film – írta az amerikai napilap újságírója, aki Cannes-ban a film megtekintését követő napon interjút készített a 39 esztendős rendezővel.
“A címre nem hangzik el magyarázat, de egyszerre utal arra, ahogy a kutyák az emberekre tekintenek, valamint a fehér faj önteltségére. Amikor a Fehér istenben kitör a kutyák felkelése, és végigrohannak a város utcáin, ledöntve a korlátokat és beleharapva az őket megütő emberi kezekbe, a film világos politikai metaforába csap át” – fogalmazott a szerző, aki megjegyezte, hogy a különlegesen megkoreografált jelenetek, a kiürült utcákra kirajzó kutyák, egy másik, nem emberi áradat képét is előhívják, a Z világháborúban vagy a The Walking Dead tévésorozatban megjelenő zombiapokalipszisét.
“Attól eltekintve, hogy a kutyák nem halottak és kiéhezettek, őket a bosszú hajtja” – fűzte hozzá.
Az újságíró kitért arra is, hogy Mundruczó nagy hangsúlyt helyezett a filmben szereplő több száz kutya kiválasztására. A tapasztalt trénerek tanácsa ellenére nem fajtiszta kutyákkal dolgozott, és a produkció befejezése után stábjával együtt örökbefogadási programot indított, amelynek köszönhetően minden ebnek otthont találtak.
A Reuters hírügynökség szerdai cikkében a film cannes-i sikeréről tudósítva azt emelte ki, hogy számítógépes animáció helyett a magyar rendező élő állatokkal forgatott, ami még rendkívülibbé teszi az alkotást. Will Russell a film sokkoló nyitó jelenetét leírva idézte fel a Budapest elnéptelenedett utcáin őrjöngő több mint kétszáz kutya képét.
A produkció hollywoodi kutyatrénere, Teresa Ann Williams – aki Halász Árpád magyar trénerrel együtt készítette fel az állatszereplőket a forgatásra – a hírügynökségnek elárulta, hogy számára is “elképesztő feladatnak tűnt rávenni 200-250 kutyát, hogy együtt rohanjanak át Budapesten”.
Mundruczó Kornél azonban arról beszélt Russellnek: a számítógépes képek azt illusztrálnák, hogy az emberek mit gondolnak az állatok érzelmeiről, és emiatt az már sokkal inkább az emberekről szólt volna. Úgy érezte, az olyan típusú számítógépes animáció, amellyel a Pi életében keltették életre a tigrist, egyszerűen nem működött volna a kutyáját, Hagent kereső kislány történetében.
A rendező azt is elmondta: a film a szemében Európa kemény kritikája, “mert ezen a melodrámán keresztül, illetve ennek a kutyáját kereső kislánynak a történetén keresztül az ember megérti a minden kisebbséget, minden szegény embert ábrázoló metaforát”.
hirado.hu