Győr+
2013.06.30. 07:30

Több pénz az első gyermekért?

Elkészült egy olyan intézkedéscsomag, amely 228 ezer forintos egyszeri támogatással, a gyed rugalmassá tételével és a szocpol emelésével ösztönözné a gyermekvállalást 2014-től.

Nem lehet tovább halogatni, radiális kormányzati intézkedésekre lenne szükség a családok gyermekvállalásának ösztönzésére – fogalmazott Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter. Hangoztatott tény, hogy évtizedek óta csökken a születések száma Magyarországon, aminek súlyos társadalmi és gazdasági következményei lesznek, ha nem történik változás. Szintén ismert, hogy a magyar családok 2-3 gyermeket terveznek, ezzel szemben a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik, ami azt jelenti, hogy 100 nő 130 gyermeket szül élete során. Tehát elvileg a kedv megvan (a válások számának emelkedését és az élettársi kapcsolatok szaporodását most nem részletezzük), az akadályokat kellene elgördíteni.

 

 

Balog Zoltán szerint a „Ratkó-unokákként” emlegetett generáció még éppen szülőképes korban van, ezért is lenne szükség a mielőbbi, gyermekvállalást világosan és célzottan segítő kormányzati döntésekre. A „demográfiai intézkedéscsomaggal” az első gyermekek mielőbbi vállalását kívánnák ösztönözni, valamint a harmadik gyermekek megszületését. A koncepció egyelőre kormányközi egyeztetésen van, később döntenek az elemekről és a hogyanról, hiszen a magas költségek miatt nem lehet egyszerre bevezetni a javaslatokat.

 

 

Révész Máriusz, az intézkedések kidolgozásáért felelős miniszterelnöki megbízott az egyik országos televíziónak elárulta, az első gyermek megszületését az eddigi 64 ezer forintos támogatás helyett 228 ezer forinttal ösztönöznék. Az utóbbi években a gyermeket vállaló nők átlagos kora elérte ugyanis a 30 évet, egyre több 35, sőt, 40 év feletti vállal először terhességet. A halogatott teherbe esés pedig az egyik oka annak, hogy a tervezettnél kevesebb baba jön világra. A javaslatokat összeállító szakemberek gondoltak az egyetemistákra is: azoknak, akik a diploma megszerzése után vállalnának gyermeket, munkaviszonyként számítanák az egyetemi éveket. Akik pedig a diploma megszerzése előtt szülnének, kollégiumi és lakástámogatási kedvezményeket kapnának. Elmondta, egy másik tervezett módosítás a gyedet érintené: a támogatást rugalmassá tennék, az anyák megkapnák a gyed eredetileg kalkulált idejére járó támogatást. Így nem vonnák meg azoktól a gyermekgondozási díjat, akik a juttatás kifizetésének határideje előtt visszamennek dolgozni, vagy újabb gyermeket vállalnak. Ezenkívül két év járulékmentesség járna azoknak az édesanyáknak, akik a gyed után munkába állnak. A kettő- és háromgyerekeseknek további bónuszokat javasolt az intézkedéseket kidolgozó gárda, így a munkáltató jól járna a többgyerekes anyák foglalkoztatásával. Ma ugyanis még kevésbé jellemzőek az esélyegyenlőséget biztosító munkahelyek, ezért gyakran a nők nem mernek gyermeket vállalni, kitolódik a családalapítás.

 

Egy másik nyomós probléma, amely kitolja, esetleg el is halasztja a gyermekek születését, a lakáskérdés. Nehéz saját otthont teremteni, sokan először ezért küzdenek, utána mernek csak családbővítésen gondolkozni. Ehhez nyújthat segítséget a tervezet azon része, amely a szocpol összegét emelné másfél-kétszeresére, amely így a jelenlegi 800 ezer forint helyett 1,6 millió forintról indulna és a gyermekek számától függően elérhetné az 5,6 millió forintot is.

 

A győri helyzetről elmondható, évek óta előtakarékos bérlakáspályázattal is segítik a fiatalokat. Dr. Somogyi Tivadar, a területért felelős alpolgármester tájékoztatása szerint az önkormányzat lehetőséget biztosít a fiataloknak ahhoz, hogy felkészüljenek a fészekrakásra: a pályázaton „elnyert” lakásokban öt évig élhetnek, ennek feltétele pedig, hogy havonta félretegyenek egy bizonyos összeget. Győrben arra is felkészültek, hogy ha több gyermek születik, a bölcsődék és az óvodák fogadni tudják a megnövekedett létszámot.

 

„Kevesen mondhatják el az országban, hogy nincs az óvodai elhelyezéssel probléma. Mi minden győri gyereket el tudunk helyezni győri óvodába. Egy-egy intézménynél fordult csak elő, hogy a területileg illetékes gyereket nem tudtuk felvenni, de annak is a legközelebbi óvodában biztosítottunk helyet” – hangsúlyozta az alpolgármester és hozzátette, az országos rendeletekbe nincs beleszólásuk. Úgy gondolja, az államnak mindenképp elő kell segítenie – anyagi, erkölcsi támogatással, törvényekkel, rendeletekkel –, hogy visszatérjen Magyarországon a szülési kedv.

 

 

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Marcali Gábor