Tetemrehívás a magyar érettségin – szerencsét hozott a barátnő fotója
Van, aki barátnője fotóját vitte be magával az idei magyar érettségire, van, aki csak egy sima dolgozatnak fogta fel az egészet. A legtöbb győri diák megoldhatónak érezte a feladatsort.
A nemzeti olvasókönyv szövegértése és Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére és egy Camus-mű alapján a heorikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a vizsgázók a középszintű magyar érettségin. A diákok reggel nyolckor kezdték el a vizsgát, 240 perc állt rendelkezésükre.
Dél előtt járunk néhány perccel. A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium előtt már jó kedvűen beszélgetnek a kiöltözött diákok. Valaki szorongatja az esernyőjét, egy gyűrött arcú fiú megkönnyebbülten cigarettát szív, más a vizsgára csomagolt szendvicsét eszegeti, és akadnak olyanok is, akik szüleiket vagy párjukat várják az iskola kapuja előtt. Az összeverődött kis csapat tagjai egymás szavába vágnak, úgy tartanak élménybeszámolót portálunknak az érettségiről: megoldható feladatsor volt az idei magyar érettségin, mondják. A legtöbbjük Camus-mű heroikus életfelfogásról szóló érvelését választotta. A fiúk hozzáteszik, nekik igazából a matematika a legfontosabb tantárgy, hiszen műszaki pályára készülnek.
Horváth Péter
Az Eötvös parkban találkozunk Horváth Péterrel, aki a Krúdy Gyula Gimnáziumában érettségizik. Azt mondja, kellemes csalódás érte a szövegértéses feladatnál, nehezebbre számított, a második részben pedig az érvelést választotta. Már háromnegyed tizenkettőkor kijött az iskolából. Számára is fontosabb lesz a holnapi matematikai megmérettetés, mivel gépészmérnökként szeretne továbbtanulni a Széchenyi István Egyetemen. Holnapra visz is magával egy csokoládét, amit a matematika tanárjától kaptak kabalaként.
Közben már dél is elmúlt. Az idei magyar írásbeli érettségin túl vannak a diákok. Egyesek az iskolához közeli presszóba ugranak be, mások ölelik párjukat, telefonálnak haza, vagy épp sietnek valahová, mint ahogyan a révais Katona Ramóna is.
Katona Ramóna
A matrózblúzt viselő lány most már felszabadultnak érzi magát.
– Az elején kicsit még izgultam, de végre fellégezhetek – sóhajt. – Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzését választottam.
Ramóna szociológiát szeretne tanulni a győri egyetemen.
A Révai Miklós Gimnázium előtt is csoportokban beszélik meg a vizsgát a diákok.
Nagy Mátyás (balra) és Beke Barnabás (jobbra)
Beke Barnabás és osztálytársa, Nagy Mátyás a Bercsényi Miklós középiskola végzősei, most cigarettázni álltak meg a téren.
– A ballagási pénzemet nem bírságra szeretném pazarolni, ezért itt dohányzom. Egy ilyen érettségi után pedig jól esik néhány slukk- mondja Barnabás.
A fiú szerint a szövegértés kicsit nehéznek tűnt.
– Nagyon oda kellett figyelni mind a szövegre mind a hozzátartozó kérdésekre- magyarázza, miközben megigazítja nyakkendőjét. – Bevittem magammal a barátnőmről egy fotót és a kedvenc órámat, remélem szerencsét hoztak- teszi hozzá.
– Nekem viszont nem volt nehéz- cáfolja meg Barnabás állítását Mátyás- Én egy sima dolgozatnak fogtam fel az egészet, nem sokat idegeskedtem rajta és én nem is vittem be magammal semmiféle kabalát.
A bercsényis fiúk majd a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában szeretnének szakmát tanulni.
Horváth Barbara, a Móra Ferenc Általános és Középiskola tanulója. Elmondása szerint a feladat első része elgondolkodtató volt, a második résznél pedig Arany János balladáját választotta. Egy szerencsepatkót és kulcstartót vitt be magával, amit egy számára közel álló embertől kapott.
Horváth Barbara
– A meglepő az volt, hogy egyáltalán nem izgultam- teszi hozzá Barbara.
A térről, az iskola elől lassan elszállingózó diákok otthon a gép elé ülnek, s ezekben az órákban már a közösségi oldalakon osztják meg egymással élményeiket.
Az érettségizők holnap matematikából vizsgáznak.
Kovács Veronika
Fotó: a szerző