Brutális károkat okoztak a nyári viharok, szerencsére Győrt jobbára megkímélte az időjárás, legalábbis Budapesthez, Zalához és Hajdú megyéhez képest, ahol a legtöbb káresemény történt.
Az Aegon Biztosító adatai szerint csak július utolsó hétvégéjén a viharkárok összege meghaladta a 450 millió forintot. Az időjárás megyénkben is egyre szélsőségesebb – tájékoztatott Ruskáné Takács Anita tűzoltó százados, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Július 28-án egészen extrém viharok fenyegették az országot. A széllökések erejére jellemző, hogy a Balaton vízének egyik fele szinte átcsapódott a tó a másik oldalára: a helyiek úgy mondták, megbillent a Balaton. Sok helyre bevágott a villám, Budapesten öt gyereket kellett menteni egy villámsújtotta lakásból. A nagykanizsai Tesco parkolójában pedig a hirtelen lezúduló eső miatt voltak, akik úszógumival közlekedtek. Az augusztus sem indult viharok nélkül. A villányi dombok között rendezett Ördögkatlan Fesztiválra is lecsapott, néhány nagy eseményt el is kellett halasztani a fesztiválon.
“Megyénkben már az év elején, januárban, februárban és márciusban is volt olyan nap, amikor több viharral kapcsolatos tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Jellemzően útra dőlt fákhoz, lehasadt faágakhoz, villanyvezetékre dőlt fákhoz, kisebb épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat. Az idei nyáron inkább Kelet-Magyarországot érintették nagyobb viharok. Nálunk a nagyobb esőzések nyomán a nyári időszakban pár letört faág, kidőlt fa adott munkát” – sorolta Ruskáné Takács Anita tűzoltó százados, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Idén eddig 163 viharral kapcsolatos beavatkozás volt megyénkben, ebből 38 Győrben. Tavaly ugyanebben az időszakban (január 1-től augusztus 5-ig) megyénkben 268 viharos esemény volt, amiből 106 történt Győrött. Hogy más vidékeken mennyivel súlyosabb a helyzet, azt jól mutatják a kárfelmérők adatai. Már a másfél milliárd forintot is meghaladják a viharkárok az idei nyári szezonban az Aegon Biztosító statisztikái szerint. Július utolsó hétvégéjén a viharkárok összege több volt, mint a 450 millió forint. Még messze a nyár vége, de a társaság szerint a viharkárok már meghaladják a másfél milliárd forintot.
Az éghajlatváltozás következményeként hazánkban egyre több és mind hevesebb zivatarokkal kell szembenéznünk. Ez azt jelenti, hogy nő az egyszerre lezúduló csapadék mennyisége, egyre erősebbek lesznek a széllökések és nagyobb szemű a jégeső. Ízelítőt tavaly nyáron kaphattunk, Balatonvilágoson rekord erejű, 150 km/órás széllökést regisztráltak.
Miért történik mindez? A hőmérséklet emelkedésével nő a légkör energiája, ami szélsőséges jelenségeket indukál, magyarázzák a meteorológusok.
Ezeket a változásokat a szakemberek már jóval korábban előre jelezték. A Győr+ 2011-ben járta körül a témát. Egy meteorológiával foglalkozó szakember nyolc évvel ezelőtt lapunknak úgy nyilatkozott: több olyan vihar várható a jövőben, amelyek az átlagot jóval meghaladó nagy csapadékmennyiséget hoznak, és intenzív villámlásokkal is járhatnak. Dr. Cseh Sándor meteorológus elmondta, az akkori statisztikák szerint Magyarországon évente körülbelül 350 ezer villámcsapás történt. A szakszerűen megépített villámhárító rendszerek 80–98 százalékos hatékonysággal védik meg az objektumokat. A villámhárító az épület kiemelkedése miatt felhalmozódó elektromos töltéseket levezeti, vagy a becsapódó villám áramát a földbe téríti. Ám akkor is lehet káros hatása a villámnak, ha az a hárítóba csap.A szakember azt tanácsolta, ha az épületen belül ér minket a vihar, akkor a fémes berendezésektől, kályhától, kéménytől, ablakoktól legalább egy méterre menjünk, és a már kihúzott elektromos készülékek közelében se tartózkodjunk, illetve ne teremtsünk huzatot.
A szabadban kerüljük a kiemelkedő tárgyakat, a fákat, elektromos távvezetékeket és oszlopokat. Vízfelületek közelébe se menjünk, mert jó elektromos vezetők. Kerüljük a huzatos helyeket, inkább keressük a nagyobb ellenállású, kicsi vezetőképességű, törmelékes kőzetű részeket. Teljesen szabadban pedig guggolva, csoport esetén egymástól 4-5 méteres távolságban várjuk a villámlás végét. Ha éppen autóval utazunk, maradjunk a járműben, a fémes részekkel ne érintkezzünk, még a kormánnyal sem.
Szerző: Hajba Ferenc
Nyitókép: pixabay.com