Szélesvásznú előadással zárja az évadot a Vaskakas Bábszínház

Adott egy királylány, aki a legszebb az egész világon, és adott egy királyfi, aki éppen ezt a királylányt keresi. Illetve nem is királyfi, hanem egy faluvégi cigánygyerek, aki a mulatóban olvasta, hogy Tündér Tercia a világ legszebb lánya. S mivel neki csakis a földkerekség legszebbje kell, felkerekedik, hogy Kaszaerdőkön, sárkányokon, táltos lovakon keresztül megtalálja a királykisasszonyt.

A Vaskakas Bábszínház legújabb, vasárnap debütáló bemutatója, a Király Kis Miklós egy szélesvásznú, az egész társulatot felvonultató színházi előadás, olyan, amit eddig a közönség még nem láthatott Győrben.

Adott két szerző, az egyik Ámi Lajos, a másik pedig Lázár Ervin, akiknek a személye eleve izgalmas előadást ígér. Előbbi, „Király Kis Miklós nem lel az országban olyan szép nőt, akit ő elvegyen, az újságbul olvasta, hogy Tündér Tercia világszépasszonya is létezik a földön” című meséi alapján Lázár Ervin megírta A legkisebb boszorkány című mesét, Tengely Gábor és Markó Róbert pedig összefésülte a kettőt a kisebb és nagyobb győri nézőknek.

Tengely Gábor rendező

A darab rendezője, a Blattner Géza-díjas Tengely Gábor elmondta, a két történet sztorija ugyanaz, őt leginkább az fogta meg bennük, hogy míg Ámi Lajos meséje a klasszikus férfi nézőpontból közelít, addig Lázár Ervin a modern, női nézőpontot választotta.

Adott két szín, a fekete és fehér, ahogy sokszor látjuk a világunkat, de a Vaskakasban megmutatják, az bizony sokkal színesebb ennél. A magyar népmesékben gyakorta észrevehető, hogy szerzőjük követendő példákkal tűzte tele azokat, saját jóérzése szerint, tisztán jó és rossz szereplőkkel. Jelen mesénél azonban főhősünk egyáltalán nem tökéletes, rendelkezik ugyanazokkal az erényekkel, mint a legkisebb királyfik általában, csakhogy ő sokkal emberibb, esendőbb, mint a szerencsepróbáló legkisebb fiúk zöme. Egy csiszolatlan gyémánt – így jellemzi Király Kis Miklóst Tengely Gábor, aki a fordulatokban bővelkedő mese történetéről nem szeretne sokat beszélni, hiszen azt inkább látni kell.

Király Kis Miklós rengeteg kalandon megy át

A színpadon adott két mesélő is, a Jászai Mari-díjas Ujvári Janka és Kocsis Rozi Blattner Géza-díjas bábszínház-igazgató, akikkel a rendező arra is szeretne rávilágítani, milyen izgalmas saját kútfőből mesélni, s a gyerekekkel alakítani spontán egy-egy történetet. Ilyen volt Ámi Lajos is, az 1886-ban, Vásárosnaményban született, félig cigány gyökerekkel rendelkező mesemondó, aki például közösségi munkák során osztotta meg történeteit.

A látvány is izgalmas lesz

Adott két nézőpont, akik pedig látják a darabot, hirtelen el sem tudják dönteni, kinek szurkoljanak: Király Kis Miklósnak vagy a boszorkányoknak, akik szeretnék megakadályozni a főhőst Tündér Tercia kezének elnyerésében. Ez a mese szól barátságról, szerelemről, az emberi kapcsolatok változásáról és arról is, hogy mennyire fontos az objektivitás, az igazságot több oldalról is körül kell járni, mert bizony nehezen elfogadható tény, de általában mindenkinek igaza van a saját szemszögéből. Tengely Gábor szerint erre rá kell világítaniuk a színházaknak, ahogy az is fontos missziójuk, hogy elfogadást mutassanak.

Mindenki játszik

Végül pedig adott egy szuper játszótér, a Vaskakas Bábszínház épülete és annak nagyszínpada, ahol a rendező Cziegler Balázs díszlettervezővel, valamint Michac Gábor báb- és jelmeztervezővel kihasználta az egész kapacitást azért, ahogy cikkünk elején is írtuk: egy szélesvásznú előadás jöhessen létre, melyben az egész társulat játszik az itt gyakorlatukat töltő tehetséges egyetemistákkal kiegészülve. „Csodálatos, miként kerülnek három dimenzióba a figurák és a nyakatekert helyzetek, hogyan válnak igazivá. Gyakran mondjuk, ilyen csak a mesében van, most viszont ráébredhetünk, hogy ilyen fordulatokban bővelkedhetnek a mindennapjaink is. Érzelmileg olyan ez a mese, mint egy vihar a tengeren, amelyben hol fent, hol lent találjuk magunkat. Az egyik pillanatban vicces, a másikban pedig már drámai a helyzet” – érzékeltette végül, mire is számíthatunk. Az előadást négyéves kortól ajánlja a bábszínház, s azt ígérik, a kicsik, a nagyok, de még a szülők is megtalálják majd benne a maguk örömét.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: O. Jakócs Péter