Csaknem egy órás vitát követően fogadták el a győri önkormányzati képviselők a város 2019-es, 56 milliárd forintos főösszegű költségvetését. Az ülésen döntés született többek között a buszközlekedés rövidtávú jövőjéről is.
A testület elfogadta a sportterületre, a civil szervezetek és az egyházak támogatására szóló pályázatok kiírását is. Az idei költségvetés tervezetének elfogadását megelőzően a 2018-asról is szó esett. Kritikaként megfogalmazódott az ellenzék részéről, miszerint kulturális területre kevesebbet fordított a város, mint arról előzetesen szó volt. Borkai Zsolt polgármester leszögezte: soha ennyi pénzt nem költöttek az ágazatra, s attól, hogy Győr nem nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ra, a támogatás nem csökken. „2021-ben Győr 750 éves lesz, erre már most készülünk” – tette hozzá.
Az idei költségvetésről szóló tárgyalás bevezetőjében Borkai Zsolt úgy fogalmazott, stabil költségvetést sikerült az önkormányzat munkatársainak összeállítani, ahogy stabilitás eddig is jellemezte városunkat. Ezúttal is a fejlesztések állnak a középpontban, mintegy 17 milliárd forintot különítenek el városfejlesztési célokra, vagyis a főösszeg közel egyharmadát. A beruházásoknál pedig nem csupán az önkormányzati keretre támaszkodnának, továbbra is igénybe vesznek állami, valamint európai uniós forrásokat is.
Borkai Zsolt polgármester
Dr. Fekete Dávid pénzügyekért felelős alpolgármester a tervezetet tovább ismertetve elmondta, az idei főösszeg 2,5 milliárd forintos növekedést mutat a tavalyihoz képest. A város gazdasága tavaly is jól teljesített: az év elején eszközölt iparűzési adócsökkentést követően, a tervezettnek megfelelően 21,5 milliárd forint folyt be a kasszába, a vállalkozásoknál pedig közel 6 milliárd forint maradt az 1,6 százalékra mérséklés után. Idén 22 milliárd forintos bevételre számítanak az adónemből. Kiemelte továbbá az idegenforgalmi adóból származó bevételt is, ebből 175 millió forintot tervez a költségvetés. „Ismét sikerült rekordot dönteni a turizmusban, 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek nálunk 2017-hez képest, ami megjelenik bevételi szinten is” – hangsúlyozta az alpolgármester és elmondta azt is, az intézményrendszer megfelelő működtetése idén is kiemelt feladat. Ahogy a városfejlesztés is: a legnagyobb beruházás a vásárcsarnok fejlesztése. Ez egy 3,5 milliárd forintos projekt, ám európai uniós pályázat révén sok tétel nem a városnál, hanem közvetlenül a Győr-Szol Zrt.-nél jelentkezik. A piactér mellett pedig egy parkolóház is épül, mintegy 300 férőhellyel. A Modern Városok Program keretében jelentős állami támogatással még idén elkezdődhet a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház melletti parkolólemez kivitelezése. A költségvetés mintegy 2,5 milliárd forintot tartalmaz különböző útfelújítással kapcsolatos munkálatokra és csapadékvíz-elvezetési programra. Az alpolgármester kiemelte még a bölcsődefejlesztéseket és az újvárosi rehabilitáció folytatását, mintegy 900 millió forintból. Fontos tétel még az oktatási szolidaritási hozzájárulás, ez 5,7 milliárd forint, városüzemeltetési feladatokra pedig egymilliárdot szánnak a büdzséből.
Dr. Fekete Dávid alpolgármester
A városi költségvetésről korábbi cikkeinkből is tájékozódhatnak, itt, itt és itt.
Ellenzéki részről kritikaként megfogalmazódott többek között, hogy városüzemeltetési célokra minden évben kevesebb pénzösszeget szán a költségvetés, mint amit kénytelenek rákölteni. Felmerült még a lakóutcaprogram, a bérlakások és az iskolabusz-járatok bővítése, az iskolák melletti játszóterek fejlesztése, a közalkalmazottak bérkiegészítése. Elhangzott: hivatalosan csökken a város népessége, sokan költöznek el ugyanis az agglomerációba, s ez reggel és este óriási autóforgalmat generál.
A válaszokban több képviselő hangsúlyozta: Győr élhető város, s olyan mértékű fejlesztések valósulnak meg, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Dr. Fekete Dávid a városüzemeltetés kapcsán jelezte: előre senki nem tudja megmondani, mennyi hó fog esni, illetve a szúnyoggyérítésre milyen összeget kell költeni év közben. A népességről szólva elmondta: papíron valóban csökken az itt lakók száma, jelenleg nagyjából 123 ezren győri lakosok, azonban sokan élnek úgy a városban, hogy itt tartózkodásukat nem jelentették be.
Radnóti Ákos alpolgármester
Radnóti Ákos alpolgármester arról beszélt, hogy a városüzemeltetési feladatok ellátása mellett folytatódnak a faültetési, szökőkút és játszótár felújítási programok, valamint közterületi bútorokat helyeznek ki.
A költségvetést csaknem egy órás vitát követően 18 igen, 6 nem szavazattal és 0 tartózkodással fogadta el a testület.
A közgyűlésen napirendre került a helyi autóbuszközlekedés is, év végén lejár ugyanis a város Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel kötött szerződése. Legutóbb 2014-ben írtak ki pályázatot, ami 2017-ben járt volna le, de azt két évvel meghosszabbították. Már akkor is vita alakult ki: egy külsős vállalatot bízzon meg az önkormányzat, vagy saját céget hozzon létre a városi közösségi közlekedés üzemeltetésére, esetleg egy külsős vállalatot támogasson autóbuszvásárlással. Az akkor elkészített tanulmányból kiderült: a megfelelő kontroll és együttműködés mellett a külsős vállalat megbízása a leggazdaságosabb megoldás. Drágább és időigényesebb – röviden így lehet összefoglalni, miért nem a belső cég létrehozását preferálták.
Felmerült most is a saját cég létrehozása és az autóbuszvásárlás is. Abban minden képviselő egyetértett: a szolgáltatás színvonalát javítani kell. Jelenleg a piacon monopolhelyzet van, és minden opció nagyon költséges. „Súlyos milliárdokról beszélünk a közösségi közlekedés átalakítása kapcsán” – szögezte le Borkai Zsolt, aki nem néhány busz beszerzésében látja a megoldást, s nem is várhatja el a szolgáltató, hogy a város helyette vásároljon járműveket.
A képviselők elfogadták, hogy pályázatot írjon ki az önkormányzat a városi közösségi közlekedés üzemeltetésére 2020. január 1-től egy évre. Addig pedig az önkormányzat munkacsoportot hoz létre, hogy megvizsgálja: milyen forrásokat vonhatnak be, s melyik megoldás „fáj” majd legkevésbé a győri költségvetésnek, hiszen a saját cég létrehozása közel sem lenne rentábilis vállalkozás.
A testület elfogadta a sportterületre, a civil szervezetek és az egyházak támogatására szóló pályázatok kiírását is.
Zárt ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy a március 15-i díszközgyűlésen díszpolgári címet kap prof. dr. Oláh Attila, a Petz-kórház orvos-igazgatója, Jámbor László, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola nyugdíjba vonuló igazgatója, valamint az Agrofeed Kft. két ügyvezetője, Csitkovics Tibor és Szekeres István. Pro Urbe Győr díjat vehet át dr. Báthy Andrásné, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Magyarországi Regionális Központjának vezetője, Róth Kálmán, a Győri ETO Kézilabda Club utánpótlásbázisának szakmai igazgatója és Sütő Csaba, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetője.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor (kezdőkép), O. Jakócs Péter