Soksávos tudományos híd épül az ipar és a győri egyetem között
A Széchenyi István Egyetem keleti kapujában új épületekben is megtestesül a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési központ (FIEK). A győriek az elmúlt hónapokban végigkövethették, ahogy kinőtt a földből az impozáns Management Campus, és felgyúltak homlokzatán az egyetem fényei. A FIEK megvalósulását segítő, az épületeket tartalommal megtöltő GINOP-projekt részeredményeiről tartottak workshopot a napokban a győri campuson.
Dr. Dőry Tibor elmondta, hogy az egyetem a FIEK-projekt keretében a KKV-kat célzó és a helyi gazdasági környezethez illeszkedő szolgáltatási portfólió kialakításán dolgozik. Komplex képzési, valamint termék- és szervezetfejlesztési szolgáltatásból álló, ipari megrendelésként működő termékcsomagot kínál a vállalkozásoknak. A Management Campus mint kutató- és képzőintézmény, a nagyvállalati és a KKV-szintű termék- és szervezetfejlesztési problémákat elemzi. Mindez hosszútávon biztosíthatja a KKV-k nemzetközi versenyképességének kialakítását, az ipari-gazdasági szereplők és a felsőoktatás szoros, fenntartható együttműködését.
Az egyetem a KKV-k felől érkező (a KKV-knál feltárt) fejlesztési, innovációs és képzési igényekre releváns módon reagál a Management Campus kompetencia-központ a Nyitott Laborok hatékony bevonásával. Maga a Management Campus a fenntartható egyetemi modellt támogató, egyfajta kooperációs platform is lesz. Szolgáltató egység, ami (nagy)vállalati igényekre alapozott kutatási, termék- és szolgáltatásfejlesztési projekteket kezdeményez, ezen túl képzéseket, tréningeket nyújt kis- közepes és nagyvállalatoknak, helyi/regionális közösségeknek, önkormányzatoknak.
A Management Campus kompetenciaközpontként fizikai és intellektuális találkozási pont is lesz. Kreatív terekben, interaktív módon, hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával nyújt segítséget együttműködésekben megvalósuló kutatási, termék- és szolgáltatásfejlesztési projektek elindításához.
Drotár István a vezetéknélküli kommunikációról beszélt.
A FIEK-projekt a Management Campuson túl számos területet ölel át. A vezetéknélküli telekommunikációban például egy olyan szolgáltatói környezetet hoznak létre, ami elsősorban a szabadfelhasználású spektrumot érintő technológiai kihívásokra ad választ. A megvalósítás párhuzamosan két területet ölel át. Az első egy „tiszta levegő” koncepció, ahol a stabil vezeték nélküli hozzáférés biztosítására koncentrálnak egy sávösszeférhetőségi algoritmussal megvalósított sávtisztasági eszközzel. Így biztosítva a szinte interfernciamentes tiszta étert. A másik fókuszterületük a metaanyag antenna. Új gyártástechnológiával kisebb méretű és növelt minőségű jellemzőkkel bíró antennákat fejlesztenek.
Dr. Hargitai Hajnalka a piaci igényeket kielégítő, a versenyképes, oktatási, kutatási és ipari feladatokat fenntartható módon támogató, akkreditált Nyitott Laboratóriumokról adott tájékoztatást. Ezek közé tartozik a Logisztikai szempontú csomagolásvizsgáló és- fejlesztő kompetencia központ, a Talajvizsgáló labor, a Környezetipari nyitott labor, az Open VR labor és az Anyagvizsgáló nyitott labor.
A hallgatói innováció területén Pup Dániel bemutatta, hogy korszerű labor és eszközháttérrel, az ipari kapcsolatok bővítésével és a diákok tudományos munkájának támogatásával segítik a Széchenyi-egyetem hallgatói versenycsapatait, az Arrabona Racing Teamet, a SZEngine FS motorfejlesztő csapatot, a SZEnergy alternatív járműfejlesztő csapatot és a SZEnavis betonkenu fejlesztő csapatot. Ennek érdekében az új Multifunkciós Épületben korszerű laborokat alakítottak ki.
Pup Dániel a hallgatói versenycsapatokkal kapcsolatos projektelemeket ismertette.
Az ipari matematikában az egészségiparra és az autóiparra egyaránt koncentrálnak. Dr. Horváth Zoltán beszámolt arról, hogy colorectalis polypok endoszkópos képeit elemző, diagnosztikus szoftvert fejlesztenek a polypok szövettani természetének előjelzésére (predikciójára). Ez, a szakmai-tudományos célokra és a mindennapi rutin diagnosztikára is alkalmas szoftver már meghaladta egy átlagos szakorvos analizációs szintjét. A projekt másik területén HPC-orientált cloud infrastruktúra jön létre webes portállal az ipari szereplőknek, szimuláción és optimalizáción nyugvó szolgáltatásokkal. A járműiparban pedig elsősorban K+F+I-t végző szereplőknek szolgáltatnak szimuláción és optimalizáción nyugvó módszertanokat.
Az autonóm járművek jogi problémái
Az autonóm járművek jogi problémáit vizsgáló alprojektet dr. Kecskés Gábor mutatta be. Céljuk egy átfogó jogi elemzés készítése az önvezető járművek által érintett jogi problémákról. A kutatók javaslatokat tesznek, hogy a technikai fejlődéshez igazodóan a jogalkotónak milyen lépéseket, módosításokat kellene végrehajtania a jogrendszer számos szabályát illetően. A projekt ugyanakkor a biztosítótársaságok, autógyártók, és általában a jogalkalmazás számára is figyelemreméltó következtetéseket fogalmaz meg. 2020 után az egyetem egy olyan adatbázist tud működtetni, ami naprakész információt tartalmaz hazánk, az EU, illetve számos modell-állam automatizált járművekre irányadó releváns szabályairól. A kompetenciaközpont az önvezető járművekkel kapcsolatos jogalkotói, jogalkalmazói és jogi szakértői megkereséseknek is eleget tud majd tenni.
Dr. Vajda István arról számolt be, hogy a Széchenyi Egyetemen létrejön egy olyan kompetencia központ, amely 2020-tól kezdődően képes lesz az e-mobilitással kapcsolatos kutatási, fejlesztési és technológiai feladatok ellátására és az e területen kapott megbízások teljesítésére. Olyan eszközpark és rendszer/folyamat platform valósul meg, ami alkalmassá teszi a kompetencia központot ipari termék fejlesztésére, illetve a fejlesztés támogatására. Az itt keletkező aggregált know-how tudás és tapasztalat átkerül az egyetem oktatásába, BSc, MSc és PhD szinteken egyaránt annak érdekében, hogy a legmagasabb szintű szakemberképzés valósulhasson meg.
Az alprojektben többek között villamos gép és hajtásrendszer élettartam meghatározási eljárás, vasmag lemez anyagok, állandómágnesek és hiszterézis tulajdonságok vizsgálata, villamosenergia-tároló rendszer menedzsmentjét és SoH-ját leíró eljárás, villamos gép és hajtás integrált tervezése, valamint tesztelési mérési vizsgálatok végrehajtásához szükséges eszközpark valósul meg. Kifejlesztik a villamos gép dinamikájának, rezgésanalízisének, és akusztikájának vizsgálati módszerét is.
Dr. Kovács János a kibertechnikai rendszerekkel kapcsolatos innovációt járta körbe.
Kiberfizikai rendszerek
Dr. Kovács János elmondta, hogy a kiberfizikai rendszerek területén kiberfizikai eszközökre épülő Industry 4.0 megoldások fejlesztése a cél. Olyan termékek komplex kifejlesztésén dolgoznak, amelyek a környezet átalakítása nélkül, kül- és beltérben, teljesen autonóm vagy irányított, automatizált módon képesek navigálni. A komplexitás magában foglalja a termékek teljes hw-sw – front end és back end – tervezését és megvalósítását.
Komplex forenzikus (kriminalisztikai) informatikai alkalmazások fejlesztése
Dr. Kovács Gábor tájékoztatása szerint a FIEK-projekt keretében intelligens, mobileszközökre is telepíthető bűnügyi alkalmazásokat fejlesztenek ki a bűncselekmények és a közlekedési balesetek helyszíneinek lehető legpontosabb és leggyorsabb dokumentálása, az események későbbi rekonstrukciójának segítése, az emberi hibatényező minimalizálása és a nyomozóhatóság, igazságszolgáltatás munkájának segítése érdekében. Emellett a bűnjelkezelés megújításán is dolgoznak.
Dr. Baranyi Péter és dr. Csapó Ádám mutatták be a virtuális valóság rendszerekkel kapcsolatos alprojektet.
Virtuális valóság rendszerek
A Dr. Baranyi Péter és Dr. Csapó Ádám által vezetett virtuális valóság rendszerek alporjekt célja, hogy egy megfelelő virtuális platformban mind oktatási, mind az Indusrty 4.0-ban megfogalmazott feladatkörökre hatékony VR alapú alkalmazások készüljenek. Ipari vagy vállalati környezetben lévő oktatási és egyéb tréning tanfolyamokhoz VR–learning keretrendszert hozzanak létre. Management és projektkoordinációs, valamint kollaborációs virtuális tereket gyártsanak és optimalizáljanak különböző célok mentén. Ipari laboratóriumok szimulációjára alkalmas VR alapú alkalmazások valósuljanak meg.
A workshopon megállapították, hogy az Európai Uniós és a magyar állam által támogatott projekt minden részeleme tervezetten, időarányosan halad, így legkésőbb 2020 őszéig megindulhat a forgalom a győri egyetemet a régió iparával összekötő új, soksávos tudományos hídon.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem