A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett a sajtóban „pécsi egyetemi vesztegetési ügy” néven ismertté vált büntetőügyben.
A bíróság ítéletében huszonhét vádlott büntetőjogi felelősségét állapította meg.
Az ügy még 2012-ben indult meg a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely – az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt – tárgyilagosan tudott volna eljárni. A Győri Törvényszékre kijelöléssel érkezett ügy, ahol az eljárás 2015-ben történt megszüntetése után – hatályon kívül helyező másodfokú döntés eredményeként – 2016. nyarán indult újra a büntetőeljárás. Azóta a bíróság az ügyben 45 tárgyalási napot tartott, amelyet követően a mai napon 525. sorszám alatt hozott ítéletet.
Az eljárás során összesen huszonhét vádlott büntetőjogi felelőssége kérdésében kellett a bíróságnak állást foglalnia. Az egyetem egykori gazdasági vezetői, alkalmazottai, valamint a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviselői ültek a vádlottak padján. Az ügyben keletkezett tizenhatezer oldal nyomozati anyagból csak a vádirat tetemes mennyiséget tett ki. A vádiratban szereplő vádpontok tekintetében a bíróság az alábbi lényegi álláspontra jutott.
Tizenhárom vádlottat az ügyészséggel csalással vádolt, e körben pontosan azzal, hogy az egyetem megbízási szerződést kötött egy ügyvédi irodával közbeszerzési tanácsadásra. Az ügyvédi iroda a munka egy részét alvállalkozónak – a II. r. vádlottnak – adta ki. A II. r. vádlott vállalkozása aztán további alvállalkozói szerződéseket kötött az egyetem egyes munkatársaival, hogy őket jogtalanul juttassa pénzhez és az így kifizetett vállalkozói díjakat beépítse abba a számlába, amelyet az ügyvédi irodának állított ki, az ügyvédi iroda pedig tovább számlázta az egyetemnek, ezzel a magatartásukkal a vádirat szerint közel 33.000.000,- forint kárt okoztak. A bíróság álláspontja szerint nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy olyan munka lenne leszámlázva, amelyet nem végeztek el. A teljesítési igazoláson szereplő munkákat ténylegesen elvégezték és nincs arra bizonyíték, hogy a ráfordított időt a valóságnál nagyobb mértékben számolták volna el, hiszen a szakértő is úgy foglalt állást, hogy a ráfordított munka és az elszámolás arányban állnak egymással.
További három vádlottat érint az a vádpont, amely szerint neves pécsi vállalkozások kötöttek tanácsadói szerződéseket az egyetemmel, amelyek vonatkozásában azonban a feleknek egyáltalán nem volt teljesítési szándéka, ezzel pedig közel 70.000.000,- forint kárt okoztak az egyetemnek. A bíróság az indokolása során egyebek között rámutatott arra, hogy a vádlottak pénzmosási törekvése, tehát az, hogy az így szerzett pénzt befektették volna, nem nyert bizonyítást az eljárás során.
Összesen tizennégy vádlottat vádolt az ügyészség a vesztegetéssel. Ezen vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak olyan többletinformációkhoz (pl. a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban), amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert. Ezzel pedig a közbeszerzési portálon mindenki másnál olcsóbban tudtak ajánlatot tenni. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át.
A fenti elkövetési magatartásokhoz kapcsolódóan az egyes vádlottak esetenként megvalósítottak magán-, illetve közokirathamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is.
A bíróság I. G. I. r. vádlottat vesztegetés elfogadásának bűntette, csalás, illetve költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év szabadságvesztésre, 1.500.000,- forint pénzbüntetésre, három év foglalkozástól eltiltásra, valamint nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte.
Ezen felül a XIV., XV. r. vádlottakat vesztegetés elfogadásának bűntette, míg a XXIII. r. vádlottat csalás bűntette miatt szintén végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, illetve közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte a bíróság.
A II., III., X., XI., XIII., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXII. és XXIV. r. vádlottakat vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és közülük négy vádlottal szemben pénzmellékbüntetést, hét vádlottal szemben pénzbüntetést alkalmazott.
A bíróság az V., VI., VII., IX. r. vádlottakat magánokirat-hamisítás vétsége miatt, míg a XXV., XXVI. és XXVII. r. vádlottakat költségvetési csalás miatt megrovásban részesítette, míg az ellenük emelt többi vádpont alól felmentette őket.
Az I. r. vádlotton kívül a Győri Törvényszék a III., X., XI., XIII., XV., XXIII. és XXIV. r. vádlottakkal szemben foglalkozástól eltiltást is alkalmazott mellékbüntetésként, e körben azt is meghatározta, mely foglalkozásokat nem tölthetik be a vádlottak az eltiltás tartama alatt.
A IV., VIII., XII., XIX. és XXV. r. vádlottakat a bíróság az ellenük emelt vádak alól felmentette.
A bíróság rendelkezett a járulékos kérdésekről, valamint a közel 25.000.000,- forint bűnügyi költség viseléséről is.
A döntés elleni fellebbezés bejelentésére az ügyész, a vádlottak és a védőik többsége három nap gondolkodási időt tartott fenn.
forrás: Győri Törvényszék