Orvostudományi kart hoznának létre Győrben
Bár hosszú távon - akár 10- 15 év is lehet - valósulhat csak meg, mégis reális, hogy a Széchenyi István Egyetem oktatási palettáján megjelenjen az orvosképzés. Többek között ezt a célkitűzést is tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet a megyei önkormányzat, a Petz Aladár Kórház és a felsőoktatási intézmény vezetői írtak alá hétfőn.
Becslések szerint évente kevesebb, mint ezer magyar állampolgárságú orvostanhallgató végez a hazai egyetemeken, és nagyjából ugyanennyien el is hagyják az országot. Van tehát létjogosultsága annak az ambiciózus tervnek, amelynek célja orvostudományi kar létrehozása a Széchenyi István Egyetemen. Lényegében e körül a cél körül forogtak a gondolatok azon a sajtótájékoztatón, amelynek keretein belül Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Földesi Péter, a Széchenyi-egyetem rektora és dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) főigazgató- főorvosa Borkai Zsolt győri polgármester jelenlétében és támogatásával aláírta az együttműködési nyilatkozatot.
Dr. Földesi Péter szerint a megyei önkormányzat, a kórház és a felsőoktatási intézmény által alkotott szövetség a valós társadalmi és gazdasági folyamatokra reagál, amikor tavaly megkötött megállapodását kibővíti az orvosképzésre vonatkozó passzussal. A dokumentumban a hosszú távú cél mellett rögzítik azt is, hogy „első lépésként a felsőoktatási duális képzés keretei között gyakorlati képzőhelyet biztosít a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvosi egyetemek számára.”
Dr. Tamás László János, a PAMOK főigazgató-főorvosa szerint az általa irányított egészségügyi központ rövid időn belül alkalmas lesz ugyanis arra, hogy a negyed-ötöd éves hallgatók klinikai tárgyainak oktatásába bekapcsolódjon. (A SOTE és a pécsi egyetem végzős orvostanhallgatóinak, valamint a Széchenyi egészségügyi felnőttképzésében tanulóknak egyébként most is nyújtanak gyakorlati lehetőséget.)
Az aláíráson – a kórház és az egyetem vezetői között – szintén jelenlévő Prof. dr. Oláh Attila orvosigazgató ugyanakkor rámutatott, az alaptárgyak, azaz az első három évfolyam oktatása nehezebb feladat. Hiszen az orvosképzés indításához nem elég, hogy a városban jól felszerelt, klinikai szintű a kórház, és hogy megfelelően nagy a betegszám, minél több tudományosan minősített oktató is kell. A megyei kórházban 18 tudományosan minősített orvos, és két akadémiai doktor dolgozik, de ez a szám tovább nő majd, hiszen többen kezdtek ilyen fokozatok megszerzésébe – erre már Prof. dr. Rácz István tudományos igazgató-helyettes hívta fel a figyelmet. A dokumentum az ezekhez szükséges folyamatos publikálással kapcsolatban is tartalmaz konkrétumot, hiszen a felek megállapodtak abban is, hogy „az egyetem könyvtári szakembereinek közreműködésével a kórház munkatársai tudományos publikációik adatait a Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisában rögzíthetik.”
Az orvosi kar megvalósulása azonban nem a tudományos minősítések miatt tarthat sokáig, hanem amiatt az akkreditációs procedúra miatt, amely minden esetben megelőzi egy-egy ilyen képzés elindítását. Németh Zoltán hangsúlyozta, épp ezért a cél érdekében minden megyei politikai szereplőnek, intézménynek az ügy mögé kell állnia.
Hozzátette, a magyar orvosképzés túlterhelt, ugyanakkor a külföldi elszívóerő miatt az orvoshiánnyal is számolni kell, ezeken mind segíthet, ha Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs után a nyugat-dunántúli régió központjában is indul ilyen képzés. Rámutatott, ez az egész ország érdekeit szolgálja, épp ezért fontos, hogy a többi felsőoktatási intézmény partnert lásson bennük. Ehhez kapcsolódva dr. Földesi Péter kiemelte, keresik az együttműködési lehetőségeket a meglévő orvostudományi karokkal. A rektor emlékeztetett, először a jogi képzés is csak az ELTE kihelyezett tagozataként működött Győrben, ma pedig önálló jogi karral büszkélkedhetnek.
Wurmbrandt András
Fotó: O. Jakócs Péter