A magyar operettirodalom egyik legsikeresebb művét, a Mágnás Miskát mutatja be a Győri Nemzeti Színház szombaton. A rendező, Molnár László azt ígéri, rengeteget fognak nevetni a nézők, s énekelni is: természetesen felcsendülnek az örökzöldek, mint például a Cintányáros cudar világ, a Hoppsza Sári, vagy az Úgy szeretnék boldog lenni.
A musicalek mestereként ismertük meg, mennyire érzi testhezállónak az operettrendezést?
A zenés műfajnak megvannak a törvényei, amik segítenek tájékozódni, hogy ne okozzunk baleseteket. Nem sok különbség van egyébként a musical és az operett között, de az utóbbi kicsit viccesebb, lazább, szenvedélyesebb és emberközelibb. A színészeknek mindig egyfajta jutalomjáték.
Az opera- és operettszerepeiben nyújtott teljesítményéért életműdíjat kapott Bede-Fazekas Csaba mondta, a szívből dalolóké a műfaj.
Így van, az énekhang önmagában semmit nem ér. Azokat szeretem, akik a kiváló éneklésen túl nem kívülről nézik magukat, hanem belülről élik meg az éneklést is. A zenés színházi szakmában ez a nehéz. Sok rendező a nehéz részeket inkább kihúzza. Én ebben nem hiszek, a nehézségeken is át kell menni.
A Mágnás Miskát sokan feldolgozták, a filmet tízmillióan látták moziban. Ön hogyan közelített hozzá?
Elolvastam a szövegkönyvet, elővettem a filmet, majd az eredeti, 1917-es példányt, illetve több változatot, és ebből a sokaságból született meg az enyém: átírtam több jelenetet, és beleraktam, ami szerintem hiányzott. Úgyhogy kicsit „Molnáros” lesz az előadás.
Mitől?
A tempójától, a humorától. Mindenkinek más a látásmódja, ahogy kezeli a színészeket, a változásokat, ez mind a rendező kezében van. Amikor olvasom a szövegkönyvet, látom magam előtt, mit szeretnék, majd mint a fogaskerekek, szépen összeállnak a jelenetek.
Egyébként is egy humoros történetről beszélünk, ezért, és az örökzöld slágerek miatt lett a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve? Ennyi a recept?
Sokan kérdezik tőlem, mi a recept, de nem tudom. Hiszek a tudásban, a profizmusban, aztán hogy a zsenialitás efölött hogyan bontakozik ki… Mindenestre biztos, hogy sok múlik a rendezőn és a színészeken.
A Mágnás Miska az úri világ karikatúrája…
Az eredeti előadás nem arról szólt, hogy jön egy vasútépítő ember, és beleszeret a lányba, hanem a dzsentrivilágról mesélt. Egy főiskolára járt Bécsben Baracs és a lány, egy lóverseny köré volt felépítve a darab, a dalok megegyeztek a maiakkal, de a szövegeik nem. Aztán amikor 1949-ben bemutatták a filmet, a kommunizmus kiépülésekor kellett egy közülünk jött építőfiú, aki lenézi a grófokat. Mi ezt a variációt fogjuk játszani, ezt a példányt kaptuk meg. A régiben például nem volt nagymama szerep. Nálunk van, amit Mézes Violetta zsenálisan játszik. Nagyon sokat fognak nevetni a nézők az előadás alatt, és tudom, hogy rengetegen várják már, hogy operettet lássanak a győri színpadon.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: O. Jakócs Péter