‘Nemcsak elérjük, hanem jóval túl is lépjük az első évre kalkulált megtakarítási célt”
„Elnök-vezérigazgatóként élem a hétköznapjaimat, és amikor hazamegyek, megpróbálok családapa és ingatlanszakértő lenni” – utal arra, hogy a szakmáját semmilyen körülmények között nem szeretné elfelejteni a GYŐR-SZOL Zrt. 49 eves vezetője.
Sági Géza a Borsod megyei Mezőcsáton született, a középiskola után került Győrbe, a mai Széchenyi-egyetem jogelődjére, a KTMF-re, ahol közlekedésépítő üzemmérnökként végzett. „A főiskolás évek, az aktív kosárlabdázás és az akkor szövődő barátságok abba az irányba tereltek, hogy Győrben maradjak.”Így a főiskola után a Szövetkezeti Karbantartó Társulásnál lett előkészítő művezető. A sorkatonai szolgálat után a Győri Ingatlankezelő Vállalathoz (később INSZOL Zrt.-vé alakult) került házkezelőségi műszaki ellenőrnek. 12 év alatt végigjárta az úgynevezett szamárlétrát és házkezelőség-vezetővé küzdötte fel magát. „Fiatalon kerültem magas, felelősségteljes beosztásba és láttam, hogy az előrelépéshez változtatások kellenek. Az évezred végére úgy éreztem, beszűkülnek körülöttem addigi lehetőségeim”. Ezért 1999-ben a banki szektorban, az OTP Banknál vállalt munkát. Három és fél év után szükségesnek érezte a munkahelyváltást, ekkor került az Első Győri INKOZ Kft.-hez, ahol műszaki igazgatóként vezethette egy kis létszámú szakmai csapat ingatlan- értékbecslési, ingatlanfejlesztési tevékenységet. 2008 januárjában a városi tulajdonú Komszol Kft.-nél lett főosztályvezető, majd meg abban az évben megnyerte az INSZOL Zrt. igazgatói
posztjára kiirt pályázatot. Ettől kezdve a szakmai karrier magasra ívelt, ugyancsak pályázat útján választották ki az új győri önkormányzati nagyvállalat, a GYŐR-SZOL Zrt. vezérigazgatójának. A tényleges gazdasági tevékenység csak 2010 októberében kezdődött el. Az elmúlt egy év arról szólt, hogy a tulajdonos elvárásainak megfelelő gazdasági társaságot működtessenek. „Ez nagyon feszített munkatempót kíván minden kollegámtól. Megfelelő családi háttér nélkül nehezebb lenne” – mondja a nap végén tanárnő feleségéhez és három gyermekéhez hazatérő vezető.
Első születésnapját ünnepelte október 1-jén a korábbi Komszol, Győrhő, INSZOL és a Győri Városfejlesztési Kft. összeolvadásával létrejött megacég, a GYŐR-SZOL Zrt. Jókedvűen fújja majd el a tortán a gyertyát a cég születésnapi partiján?
Igen, a GYŐR-SZOL Zrt. messze túlteljesítette azokat az előzetes várakozásokat, amelyeket a tulajdonos megfogalmazott számunkra. A társaságok tevékenységi körében lévő párhuzamosságok jelentős részét redukáltuk, a beszállítói szerződéseinket optimalizáltuk.
A távhő üzletágban országosan a legalacsonyabb díjon szolgáltatunk, amelyet ráadásul magas üzembiztonsággal tudunk elérni. Elindítottuk az európai mércével is nagyon korszerű, de egyben sokat bírált új hulladékgazdálkodási rendszert. Korszerűsítettük a városüzemeltetést, amely sokkal hatékonyabban és olcsóbban működik most, mint korábban. Üzemeltetjük a saját és önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás ingatlanainkat, a parkolóházakat, a felszíni parkolóhálózatot, a vásárcsarnokot, a piacot, és jelentős számú temetőt. Az eredeti elképzeléseken túl 2010 januárjától az önkormányzat kezelésében lévő sportingatlanok jelentős része is hozzánk került. Az ezek üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges pénzügyi forrásokat, hasonlóan a városüzemeltetéshez, csak bizonyos részben kapjuk meg. Ez jelentős megtakarítást jelent a tulajdonos önkormányzat számára. Nagyon jelentős változások történtek, felújítottuk például a – mai nevén – Magyar Vilmos Uszodát, folyamatosan szépítjük a történelmi belváros műemlék épületeit, bérlakásprojekteket hoztunk létre, város-rehabilitációt készítettünk elő, létrehoztuk a Győr+ médiaprojektet. A konkrét számokról szólva elmondhatom, hogy nemcsak elérjük az összeolvadáskor az első évre kalkulált 300 millió forintos megtakarítási célt, hanem azt jóval túl is lépjük: 800 millió forint megtakarításával számolunk. A célunk közben nem lehet más, mint a szolgáltatás színvonalának megőrzése, illetve folyamatos fejlesztése.
Kell is a takarékos működés, hiszen úgy hírlik, meglehetősen sok a szolgáltató üzletágak kintlévősége. Egy frissen a sajtóba került adat szerint csak a bérlakásban élők távhődíj-elmaradása mintegy 300 millióra tehető.
Sok szám elhangzott az utóbbi időben. A valóság meghatározásához azonban azonos időszakok vizsgálata szükséges. Kollégáim számításai szerint a beolvadáskori hátralék összege és a jelenlegi hátralék összege között jelentős eltérés nincs. A hátralékba került ügyfeleknek a megfelelő törvényi keretek között mindig segítünk, de ez nem jelenti azt, hogy a hátralékkezelés terén nem tennénk meg mindent a kintlévőség csökkentésére. Ma a vállalatok számára ez a legnagyobb kihívás, ezért mi is sokkal intenzívebb hátralékkezelést folytatunk, mint korábban. Ez erkölcsi kérdés a jól fizető ügyfelekkel szemben is.
Ha már a távhődíjat említettük az előbb, a kormány tavasszal befagyasztotta a távhőárakat. Érzékenyen érinti önöket, hogy nem emelhetnek díjat?
Nem vagyunk egyszerű helyzetben, mert a kormány által megállapított kompenzáció nem fedezi a reális költségeinket a lakossági, illetve a külön kezelt intézmények által igénybe vett szolgáltatás területén. A gázköltségek mellett negatívan érint bennünket az árfolyamok jelentős bizonytalansága is. Az így keletkező veszteségeinket a kormánysegítség nem tartalmazza. Sajnos a törvényi változások miatt a gázmotoros erőműnk sem tud olyan hatékonyan működni, mint korábban. Mindezek mellett a társaságunk célja nem lehet más a jövőben, mint hogy továbbra is biztosítjuk a korábban megszokott magas színvonalú távhőszolgáltatást.
Az elmúlt év talán legnagyobb konfliktusát önök és a nagytérségi hulladékgazdálkodási társulás Győrön kívüli 111 tagja között a szemétdíj megemelése okozta. A közelmúltban a társulás, illetve a GYŐR-SZOL által felvett hitel önrészének és kamatainak visszafizetésével kapcsolatban a győri közgyűlés 2012 márciusáig adott időt a megállapodásra.
A múlt héten a Sashegyi Hulladékkezelő Központban találkoztunk az érintett polgármesterek, jegyzők jelentős részével. Aki ott volt, megtapasztalhatta, milyen magas színvonalú hulladékkezelést végez a szolgáltató. Látni kell, hogy egy ilyen, a környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe vevő rendszer fenntartását, üzemeltetését nem lehet kevesebből megoldani. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság komolyan vette az általunk korábban megfogalmazott célt, amely szerint a saját hulladékának mennyiségét, illetve annak költségeit akár jelentős mértékben is tudja befolyásolni. Ez elsősorban a kétkannás ürítési rendszerből adódik, illetve a szelektív gyűjtőszigeteknek és hulladékudvaroknak köszönhető. A 10 százalék önrésszel kapcsolatban Győr megfizette az elmúlt években a ráeső részt, a maradékot pedig a Komszol Kft. hitel formájában biztosította. Ebben az évben igyekeztünk a 111 település által aláírt alapító okirat szerinti 10 százalék önrész megfizetéséről megállapodni. Az e körül kialakult viharok az információhiányból, a torzításból, a csúsztatásból adódtak. Rá kellett jönnünk, hogy teljesen más szolgáltatói stratégiát kell folytatnunk a települési önkormányzatokkal, és arra is, hogy egymás nélkül nem fog menni. Ha azonban a tagönkormányzatok elfogadják az általunk javasolt megoldásokat, akkor ez egy nagyon sikeres projekt lehet. Úgy gondolom, hogy rajtunk nem múlik, készen állunk a megállapodásra. Győr is mindent megtett annak érdekében, hogy az önrészprobléma nyugvópontra kerüljön. Eddig 70 önkormányzattal kötöttük meg a fizetési megállapodást, 15-20 településsel napi tárgyalásban vagyunk a megoldásról, és bízom benne, hogy a téti kistérség települései is elfogadják a szerződéstervezet október 31-ig. Ha ez nem történik meg, arra az esetre is van stratégiánk, mert a legfontosabb az EU-támogatások miatt az, hogy a Győri Nagytérségi Társulás egyben maradjon.
Vörös Gyula jobbikos önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy az egykori Pápai úti hulladéklerakónál működik egy gázmotoros kiserőmű, amely depóniagáz elégetésével állít elő villamos áramot.
A képviselő szerint míg a lakosság szemétszállításhoz kapcsolódó terhei folyamatosan nőnek, addig a szemét kezelésénél felszabaduló gázok elégetéséből magáncégek realizálnak óriási nyereséget. Ez a felvetés nem szakmai, hanem politikai indíttatású. Ezzel együtt megvizsgáltuk a Komszol Kft. által korábban a témakörben megkötött szerződéseket. A befektetőkkel az egyeztetés jelenleg is folyik a jövőbeni együttműködésről, annak feltételeiről. Erre az önkormányzat gazdasági és tulajdonosi bizottsága is utasította társaságunkat. A közeljövőben újra a bizottság elé tárjuk javaslatainkat. A GYŐR-SZOL Zrt. befektetőként ezen a piacon nem kíván megjelenni, ugyanis a depóniagáz-rendszer működtetése nagyon speciális tudást igényel, amire nem vagyunk felkészülve. Jogos felvetés a képviselő úrtól a depóniagáz hasznosításakor keletkező hulladékhő távhőrendszerbe vezetésének kérdése. Vizsgálataink szerint ennek beruházási igénye több száz millió forint, amely már megkérdőjelezi a beruházás megtérülését.
Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata a GYŐR-SZOL számára?
Megőrizni azt az egyensúlyt, amit az elmúlt egy évben kialakítottunk, emelni vagy megtartani minden területen a szolgáltatás színvonalát, reményeim szerint bérházprojektet indítani, a gázfüggőség csökkentése érdekében energetikai projektet előkészíteni, és talán múlt időben beszélni a 10 százalékos önrész kérdéséről.
Wurmbrandt András