Múzeumok őszi fesztiválja – Őszbúcsúztató a győri múzeumokban
A Márton-naphoz kapcsolódó játékokkal, hagyományok felelevenítésével és Péreli Zsuzsa képzőművész kiállításának megnyitásával búcsúztatják az évszakot szombaton Győrött, a Városi Művészeti Múzeumban. A győri Xántus János Múzeum pedig zenés-irodalmi délutánra invitálja az érdeklődőket cserépkályha-történeti gyűjteményébe.
A múzeumi őszbúcsúztató fő attrakciójaként Péreli Zsuzsa képzőművész kiállítása nyílik meg a városi múzeum főépületében, az Esterházy-palotában – mondta Grászli Bernadett igazgató az MTI-nek. Hozzátette, hogy a kárpitokat és papír kollázsokat, illusztrációkat és akvarelleket felvonultató tárlat áttekintést ad a művész eddigi pályájáról. A megnyitón közreműködik Tolcsvay László zeneszerző és a hédervári női kar.
A megnyitó előtt családi délutánra várják az érdeklődőket. Márton napi kreatív játékokkal, köztük libás tál korongozásával, őszi lampionkészítéssel búcsúztathatják az őszt a gyerekek, míg szüleik az óborról és az újborról hallhatnak borkóstolóval egybekötött ismertetőt.
A Xántus múzeum cserépkályha-történeti állandó kiállításának vendégei meleget adó cserépkályha békés környezetében, forró teát kortyolgatva élvezhetik az őszbúcsúztató verseket, novellákat a felolvasóesten, majd megzenésített költeményeket hallgathatnak a Hangraforgó együttes előadásában.
A vállalkozó kedvű látogatók az agyagformázást és a gipszmodell használatát is kipróbálhatják a nemrégiben elkészült oktatótérben, amelyet a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében elnyert forrásból tudtak kialakítani – közölte Tanai Péter néprajzos, projektgazda.
A kályhatörténeti gyűjteménynek Fruhmann Antal kályhásmester hajdani lakóháza és műhelye ad otthont. A jó nevű mester végrendeletében a múzeumra hagyta az ingatlant. Az oktatóteret a műhely feletti szinten rendezték be.
Kialakítottak egy látványraktárat is, ahol bemutatják az 1986-ban elhunyt híres kályhásmester hagyatékának részét képező mintegy 750 gipszmintát is – fűzte hozzá Tanai Péter, kiemelve, hogy a kályhacsempék többgenerációs negatívjai a szakma számára különleges értéket képviselnek.
A mintakincs megóvása fontos feladat, s nem kevésbé az is, hogy a negatívok segítségével újra el lehessen készíteni a különféle mintázatú csempéket – mutatott rá a projektmenedzser, hangsúlyozva: azt szeretnék, hogy a kályhásipar fejlődését a 17. század végétől a 20. század első feléig bemutató kollekció, továbbá a gipszmodell-előállításra is alkalmas oktatótér és a kályhásmesterségről készülő elektronikus adatbázis idevonzza a szakmát, és a gyűjtemény a cserépkályhásság kutatóhelyeként is szolgáljon.
(MTI)