Mit vár 2012-től?

Cseh Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója és Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt arra a kérdésünkre, mit vár 2012-től.

Cseh Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja

Azt kívánom, hogy ebben az évben tisztuljon le a magyar felsőoktatás szerkezete úgy, hogy az az ország teherbíró képességével összhangban legyen, és ugyanakkor még jobb jövő legyen rá alapozható.

A minőségcentrikus és államilag finanszírozott felsőoktatást preferálom, most még e tekintetben is nagy a bizonytalanság. Ami az országot illeti, azt szeretném, hogy legyen erőnk, hogy a tehetségeink összeadódjanak, és merjük felvállalni önmagunkat. Éljük meg a nehéz évet, ami által új adottságaink is felszínre kerülhetnek. Ez talán megerősít minket a válságból kifelé vezető úton. Azt prognosztizálom, hogy olyan területeken fogunk lehetőségeket találni, amelyek eddig nem voltak preferálva, viszont az ország gazdasága fellendülhet általuk. Ilyen lehetőségeink vannak az például egészségügyben és az oktatásban is, amelyekben olyan tartalékok lehetnek, amik kitörési pontként tudnak nekünk szolgálni. Mindezek mellett fontos, hogy a 2012-es év megszorításai ne okozzanak maradandó sérüléseket a társadalomban.

Kiss János, a Győri Balett igazgatója

Mi a sikerért dolgozunk, ezért elsősorban sikereket kívánok a Győri Balett társulatának, csakúgy, mint a városunknak, Győrnek, hiszen szorosan összekapcsolódunk vele. Az országnak azt kívánom, hogy ki tudjon jönni ebből a nehéz helyzetből, merítve az élet egyik legfontosabb tápláló erejéből, a kultúrából. Itt említeném meg a jövővel kapcsolatban, hogy 2013. január elsejétől lép életbe az előadó-művészeti törvény – illetve néhány rendelkezése már életbe is lépett –, és abban bízom, hogy társulatunk maximálisan meg tud felelni a törvényben előírtaknak, és hogy a jogszabálynak köszönhetően egy biztosabb, kiegyensúlyozottabb támogatási rendszer alakul majd ki. Az eddigi munkáink és sikereink úgy gondolom, predesztinálnak arra, hogy az együttes az első kategóriába kerüljön az előadó-művészeti szervezetek besorolásakor.

A válság a táncművészetet is érinti, épp emiatt nagyon nagy dolognak tartom, hogy az előző év utolsó hónapjaiban sikerült elérnünk, hogy a balettművészek szakmai nyugdíjat, életjáradékot kapjanak. Mi voltunk az egyetlenek, akik kedvezményezettek lettek. A törvényalkotók ugyanis belátták, hogy mi a testünkkel dolgozunk, azt éljük fel, így nálunk a kor nagyon meghatározó, nemcsak fizikálisan, mentálisan is. Visszatérve a Győri Balettre, a legfontosabb célnak azt tartom 2012-ben, hogy bent maradjunk az európai vérkeringésben. Óriási a konkurenciánk, ezért még nagyobb harcot kell vívnunk, hogy meghívásokat kapjon az együttes.

Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója

Sokat remélek a 2012-es esztendőtől, és bízom benne, hogy reményeim nemcsak várakozások maradnak. Az elmúlt másfél – két évben komoly előkészítő munka zajlott az egészségügy reformját illetően. A Semmelweis Terv jó irányba mutat, és ez az irány megmarad: a reform alapelvei nem csorbulnak, és hatékony, koncentrált alapellátás jön létre. Állunk a tulajdonosváltás – azaz hogy január elsejétől a megyei fenntartás helyett állami kézbe kerültünk – elé és üdvözöljük, amennyiben az az egészségügyi reformot segíti, gyorsítja, könnyebbé teszi, és nem utolsó sorban javítja az ellátást. A váltás technikai körülményei egyébként zökkenőmentesen megoldódtak. Bízom abban, hogy az intézmények, az olyan nagy centrumok, mint a győri is, nemcsak a feladatokat kapják meg a jövőben, hanem a feladattal arányos finanszírozás is kialakul. Remélem, hogy a finanszírozás mellett a konszolidáció is továbblép, a tartozásokat rendezni tudjuk. Legfontosabb reményem, hogy a változásokból a betegek a jó eredményeket fogják érezni, még akkor is, ha a koncentráció miatt például többet kell utazni egy jó ellátásért, egy speciális kezelésért.

A reformok felgyorsulása mellett abban is bízom, hogy a győri kórház visszakapja azt a rangot, ami több mint kétszáz éve, mint vezető intézményt megilleti, hiszen egyetemi szintű ellátást biztosítunk szinte minden szakterületen. Szűkebb házunk tájával kapcsolatban azt várom az új évtől, hogy az európai uniós finanszírozású kórházfejlesztés rendben lezajlik, és a kórházi ágyak számának egyharmada megújul. Az infrastruktúra mellett fontos a humán erőforrás kérdése is, ennek is megnyugtató megoldását várom az egészségügyi reformtól, hiszen – bár még nem vándorolnak el munkatársaink tömegesen az intézményből, mint más városokban – megbomlani látszik az egyensúly, mindenki a tartalékai végére ér. Nagy figyelmet szentelünk az oktatásnak is, reméljük, hogy a Semmelweis- és a Széchenyi-egyetemekkel olyan tudásbázist tudunk létrehozni, amely előremutató, és új fórumokat teremthetünk meg a képzések, továbbképzések tekintetében. Nagyon szeretném azt is, ha a várossal való kapcsolatunkat tovább javíthatnánk, hiszen Győr intézményünk otthona.

Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója

Az építőipar helyzetét az utóbbi években a hitelezés szigorítása sújtja. Nagyon nehezen és drágán lehet hitelhez jutni. Emiatt sajnos sok a befejezetlen épület és a legtöbben nem is vágnak bele új építkezésbe. A piac a felére esett vissza. Úgy gondolom, hogy ez a helyzet 2012-ben sem lesz jobb.

Az áfaemelés miatt valószínűleg a feketegazdaság erősödni fog, ami tovább nehezíti a „tisztán gondolkodó” cégek piaci helyzetét és késlelteti az egyébként időszerű piaci tisztulást.

Mindezek ellenére azonban hiszem, hogy akik szakértelemmel és felelősséggel végzik a dolgukat, azok képesek egyfajta intelligens túlélésre és megerősödve fognak kikerülni a válságból. Korábban azt hittük, hogy pár évről van szó, most már látjuk, hogy ez a helyzet még évekig el fog húzódni.

A Leier felkészülten és sok újdonsággal várja az új évet. Több termékcsoportban jelenünk meg új fejlesztésű építőanyaggal a piacon, valamint tovább fejlesztjük gyártó kapacitásunkat is.

Talán legfontosabb célkitűzésünk a sok bizonytalansággal induló évben, hogy üzletfeleink továbbra is stabil partnerként tekintsenek ránk.