A mentősök múlt heti ünnepnapján Halász István kapuvári ápoló vehette át a szakma megyei alapítványának Várszegi Árpádról elnevezett emlékérmét és a velejáró pénzjutalmat. A ceremónia szűk, baráti körben zajlott, végeztével Fogarasi Zoltán vezető mentőtiszt a kitüntetettről, Szabó Erik kuratóriumi elnök a díjról mesélt lapunknak.
Megtudtuk, hogy a harminc éve szolgáló Halász István elhivatott mentős. Beleden él, ha csattanást hall a 86-os országút felől, éjjel is biciklire pattan, hogy mielőbb segítséget kapjanak a bajba jutottak. Várszegi Árpád a mestere volt, a Várszegi-díjat a legendás mentős halálakor hívta életre a megyei alapítvány. Tehették, mert a család temetés előtt arra kért mindenkit, a koszorúpénzt bízzák inkább a kurátorokra, fordítsák jótékony célra.
Szabó Erik városatyaként Győrt képviseli a szakmabeliekből álló kuratóriumban. A megyei alapítvány tíz éves, magánemberektől és cégektől gyűjt adományokat az ápolók, orvosok, gépkocsivezetők felkészítésére, a szériában nem szereplő eszközök beszerzésére. Hasonló civil szervezete a megyebeli városok állomásainak is van. A győri életmentők három éve hozták létre a sajátjukat, idén először számíthattak a személyi jövedelemadók egy százalékára. Fogarasi Zoltán, a megye vezető mentőtisztje a városi alapítvány kuratóriumi elnöke. Szerinte a pénz mindkét alapítványnál jó helyen van, a civil támogatás mindkettőre ráfér.
Azt mondja Halász István, a mentősök az időjárási frontok érkezésekor kapják a legtöbb riasztást, a kapuváriaknak közlekedési balesethez ritkábban kell kivonulniuk, amióta felújították, kiegyenesítették a soproni országutat. A győri eseményekről Fogarasi Zoltán szolgált pontos adatokkal, az idei első negyedévben közel ötezer feladatot kapott és több mint százezer kilométert tett meg a kivonuló személyzet. Ha a számokat néggyel szorozzuk, nagyjából a tavalyi egész éves végeredményt kapjuk, a vezető mentőtiszt mégis derűlátó. A munka nem lesz kevesebb, de az építkezések, az új gépjárművek és a hamarosan működésbe lépő új mentésirányítási rendszer jelentősen megkönnyíti a győri és a megyei szervezet dolgát.
Egy nemrégiben megtartott budapesti sajtótájékoztatón hangzott el, hogy a sürgősségi ellátás fejlesztése című projekt 10,9 milliárd forint uniós forrásból korszerűsíti a teljes magyar mentőszolgálatot. Az országos szervezet az eddigi százhúsz új gépjárművön túl még kétszázra számíthat, hatvan állomás újulhat meg, huszonkettő épülhet fel. A mentésirányítás korszerűsítése közel kétmilliárdba kerül, a csúcstechnológia hamarosan Győrben is üzemkész lesz. A helyiek már tanulják a rendszert és sokat várnak tőle. A számítógép minden információt biztosít az ember számára a gyors és helyes döntéshez. Megmutatja a hívás pontos helyét, a feladathoz rendeli a szabad mentőerőket, s kommunikálni tud a kocsik személyzetével.
Győrben a gyermekmentő mellett két rohamkocsiból és hat mentőautóból áll a járműpark, amelynek fiatalodása és korszerűsödése folyamatos, Fogarasi Zoltán szerint az utcai járókelők számára is látványos. Az országos építkezésből sem marad ki a környék, az uniós projekt jóvoltából megújul a pannonhalmi és a csornai mentőállomás, s új létesül Veszprémvarsányban. A bakonyi állomás átadásával megyénkben eltűnik az utolsó fehér folt, bárhonnan érkezzen segélykérés, a járművek tizenöt percen belül a helyszínre érkeznek. Ez már nem csak uniós elvárás, hanem európai színvonal is.
Gaál József
Fotó: Marcali Gábor