Hirdetés

Magyar műszerek mérik a sugárzást

Győr+
2019.01.29. 14:54

A NASA új Orion űrhajója első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat.

Hirdetés

Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője, Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívást kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt abban a kísérletben, amelynek során az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el.

Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet újabb részleteiről szóló beszámoló szerint a két női fantom – nevük Helga és Zohar – az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal majd helyet. A végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek, csontoknak, illetve a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban – elsősorban az érzékenyebb szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az anyaméh, illetve a csontvelő helyén – több mind 5600 sugárzásmérő detektor, illetve dózismérő foglal majd helyet, közöttük az MTA EK detektorai is.

Hirdetés

Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető kutatója a női fantomok melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női űrhajós, másrészt a női szervezet általában érzékenyebb az ionizáló sugárzásra.

Az űrhajósok számára a kozmikus sugárzás, valamint a Napból származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik legnagyobb kockázatot egy holdutazás során. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa is lehet.

A polietilénből készült AstroRad sugárvédelmi mellényt Zohar fogja viselni, amely a felső testét és méhét fogja védeni.

A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél pedig a radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket vették alapul az izraeli StemRad cég fejlesztői.

A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre.

Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion űrhajójának első Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor.

MTI

Kép: DLR

likeold
a fb oldalunkat