Amikor Karl Benz 1886-ban bemutatta egy lóerős, háromkerekű járművét, s megszületett az autó, Vilmos császárt megkérdezték, mekkora esélyt lát elterjedésére. Az autó sosem lesz tömeges, mert nincs annyi sofőr – mondta őfelsége, akinek jóslatát az idő alaposan megcáfolta. A fatális tévedés azóta is visszafogottságra inti azokat, akik a mobilitás jövőjét kutatják.
Márpedig az elektromos autózás jelene és jövője tele van jóslatokkal. Vannak, akik azt mondják, húsz-harminc év múlva már csak villanyautók közlekednek, a másik tábor szerint belátható időn belül marad a belső égésű motor dominanciája. Jóslatok helyett inkább maradjunk a tényeknél!
2018 végén Győrben 65.500 autót tartottak számon, ebből 111 volt az elektromos jármű, 56 száz százalékig elektromos, 55 pedig hibrid, vagyis az autóban az elektromotor mellett belső égésű motor is van – mondta el érdeklődésünkre Vörös Péter, az önkormányzat adóügyi osztályának csoportvezetője.
Még mindig a tényeknél maradva: tavaly Magyarországon 136.601 új autót helyeztek forgalomba, közülük 1300 volt tisztán elektromos, 769 pedig hibrid. A világban nagyjából 100 millió autót gyártottak tavaly, ebből 2,1 millió volt elektromos.
Vagyis a számok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az e-mobilitás itt van velünk, de tömegességről még nem beszélhetünk. S anélkül, hogy Vilmos császár hibájába esnénk, azt azért kockázatmentesen kijelenthetjük, ez egy jó ideig még így is marad.
Mi hátráltatja az e-autók magyarországi terjedését? Mindenekelőtt az autók ára. Jóval drágábbak, mint a hagyományos autók, ami az árérzékeny magyar piacon igencsak fontos szempont. Tízmillió forint alatt aligha gondolkodhatnak új e-autóban azok, akik nulla emissziós kibocsátású járművet szeretnének. Az ár persze csökkenthető. A magyar állam idén is támogatja a zöld hajtást, a jelenleg is nyitott pályázatban a bruttó vételár 21 százalékára lehet legfeljebb 1,5 millió forint támogatást igényelni. A maximális bruttó vételárat a minisztérium a korábbi 15 millióról 20 millió forintra emelte.
Van egy ennél is nagyobb gátló tényező. Az elektromos autókat konnektorból kell tölteni. Ehhez pedig elengedhetetlen ha nem is a kertes ház, de minimum egy garázs, ahol éjjelente konnektorba lehet csatlakoztatni a járművet. A lakótelepeken, társasházakban lakók eleve a kizárt kategóriába tartoznak, a harmadik vagy akár a nyolcadik emeleten élők képtelenek lennének autójukat áramhoz csatlakoztatni.
S bár szinte minden magyar városban, így Győrben is találhatók gyorstöltők, ezek a tömeges igényekre nincsenek felkészülve.
A városban található négy parkolóházból háromban van lehetőség e-autók töltésére, a Dunakapu téren, a Jókai utcában és a Révai utcában – tudtuk meg Ozsvárt Tamástól, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs vezetőjétől, aki elmondta azt, a decemberben átadott Árpád parkolóházban is rendelkezésére áll a hely, így csak idő kérdése, hogy a korszellemnek megfelelően a jövő oda is beköszöntsön.
Ezeken kívül Győrben Adyváros és Szabadhely határán az egyik üzlet parkolójában is találunk e-töltőt, csakúgy, mint a Győrt elkerülő autópálya egyik benzinkútján is.
Az ár mellett a jelenlegi akkumulátorok ugyancsak nem kedveznek a tömeges elterjedésnek. Jóindulattal is 350-400 kilométer az a táv, ami egy feltöltéssel megtehető. Mindez optimális időjárási viszonyok között. Az akkumulátorok töltése drámaian csökken szélsőséges viszonyok között, ideértve a hideg téli napokat és az extrém nyári hőséget. Ezek a körülmények akár harmadával is visszavethetik a hatótávolságot, ami egy Győr–Budapest–Győr útvonalon mínusz tíz fokban autózva kellemetlen meglepetéseket okozhat.
Városi viszonylatban nehéz lenne ellenérvet felhozni az elektromos autókra. Kipufogógáz nélkül, nulla emisszióval nem szennyezik a levegőt, a környezettudatosságnak azonban ma még komoly felára van.
Fotó: Marcali Gábor
Koloszár Tamás