Legendák és misztériumok Szent László királyunk körül
Szent László királyunk korát felidéző fesztiváli kavalkád kezdődik városunkban ma, s tart egészen hétfőig. Egykori uralkodónk élete a XXI. századi ember számára is üzenetet közvetít. Nemcsak egyházi szempontból jelentős, hogy emlékezzünk történelmünk kiemelkedő alakjára, hanem a nemzeti összetartáshoz elengedhetetlen a közös múlt kiugró személyiségeinek felidézése, a hagyományok őrzése.
Ilyen hagyomány Győrben a Szent László-napok is, ezen belül is a körmenet, amelyen a Szent László-hermát viszik végig a belvárosi utcákon. Idén hétfőn 18 órakor kezdődik a püspöki szentmise a bazilikában, majd indul a menet, amelyet először 1763-ban tartottak meg. Történt ugyanis, hogy földrengés pusztított Győrben, ezért a püspök könyörgést rendelt el, melynek végén egy körmenet vonult fel az oltáriszentséggel. Néhány nap múlva azonban ismét rengett a föld, ezért újabb körmenet indult, ezúttal viszont már a Szent László-hermát vitték magukkal. Ezután megszűntek a rengések, ezért a püspök örök időkre elrendelte a herma városi körmenetét.
Szent László lovagkirályhoz a győri kultuszon kívül számos monda kapcsolódik, melyeket táltos képességeivel magyaráznak. A leírások rendkívül erős, magas férfiként ábrázolják. Az egyik, talán legismertebb legenda szerint Szent László megmentett egy magyar lányt. László meglátta, ahogy egy pogány kun felkapja a lovára elvágtat vele. Ekkor a beretvált fejű rabló után eredt, nemrég szerzett sérülésével mit sem törődve, és kiszabadította a lányt.
A Kiss Tamás, Szabó Béla és Székely Zoltán által szerzett A Szent László-herma 400 éve Győrött című könyvben például így emlékeznek meg róla: „Személyében ötvöződik a nomád harcos és az európai lovagideál, ő a magyar, sőt, az európai lovagkor egyik példaképe.”
„Bátor Lászlóként” is emlegetik, ő lett a katonák védőszentje, nevének oltalma alatt vonultak a csatába régen, még 1684-ből is van erről feljegyzés: a katonák a tábortűznél ,,fél óráig zenéltek, és magyar víg dalokat mondottak Szent László tiszteletére, kinek épp aznap ünnepe volt”.
A néphit szerint pedig bármely tőle származó csont vagy ruhafoszlány magában őrzi a szent erejét.
Zoljánszky Alexandra