Lámpák bűvkörében
Pauszpapírból, saját fejlesztésű technikával készít egyedi, kézműves lámpákat Varga Katalin győri képzőművész. Az olvasólámpától az állólámpán át a fényűző világítótestekig bármit megcsinál, fantáziájának, alkotókedvének csak a biztonsági előírások szabhatnak határt.
Varga Katalin egyedi lámpái sokfelé világítanak, a szűkös albérleti szobákban ugyanúgy megtalálhatók, mint a győri belváros kávéházaiban vagy osztrák szomszédjaink elegáns szórakozóhelyein. A történet úgy kezdődött, hogy építész édesanyja otthon pauszpapírra rajzolta terveit, s az anyag nagyon megtetszett Katalinnak. A kislány játszani, kísérletezni kezdett, megfestette, hasznossá tette a pauszt. Egy napon megunt olvasólámpája helyett készített magának egy újat, a saját elképzelései, tervei szerint.
Azt mondja Katalin, ezt a szakmát iskolában nem tanítják, a külföldi szaklapok, az internet, és persze a gyakorlat voltak a mesterei.
A kézműves hölgy díszítő-festő, majd matematika-rajz szakon végzett. Sok mindent kipróbált, kerámiával, textilfestéssel, kosárfonással, bútor- és épületrestaurálással is foglalkozott. Ma már csak két dolog érdekli, gyerekekkel próbálja megszerettetni a képzőművészetet, megismertetni az alkotás örömét, s lámpákat készít, ami rendkívül időigényes elfoglaltság. Formatervezéssel kezdődik, Katalin a megvalósítás előtt mindig papírra veti gondolatait. Fontos tudnia, hogy kinek, hova, milyen célból készül a lámpa. Nem egyszerű, hiszen a forma, a szín, a fény más és más nappal és éjszaka, más egy fehér szobában és más egy színes falú helyiségben. Számtalan titka van a tér és a világítótest harmonikus kapcsolatának.
Katalin lámpái játékosak, ami néha a formában, néha a színben érhető tetten. Nem követ divatot, de az évszakok változása nyomot hagy munkáin, nyáron készülő tárgyai hidegebb színeket, a téliek melegebbeket kapnak. A lámpatesteket is maga készíti, a kisebbeket rézből, a nagyobbakat kovácsoltvasból hegeszti. Aztán jöhet a pauszpapír megmunkálása, a főzés, a festés, a speciális ragasztás. A biztonsági szabványoknak megfelelő elektromos vezeték és fényforrás kiválasztásához, beépítéséhez szakember tanácsát kéri Katalin, bár a mai égők már nem adnak le hőt a lámpatervezők nagy örömére.
A kézimunka a méretétől függően egy hétnél is tovább tarthat, de a kézműves szerint minden a tervezésnél dől el. Varga Katalin minden egyes lámpája egyéniség, olyan tárgy, amelyből nincs még egy, s amely nemcsak a fényre váró teret, hanem a térben élő embert, leendő tulajdonosát is örömmel szolgálja.
Földvári Gabriella
Fotó: Marcali Gábor