Közel a negyvenhez, újra ringben a bajnok
Gyerekkora óta a boksz az élete, az volt az első pillanattól kezdve, amikor belépett az omladozó vakolatú edzőterembe a Győri Dózsánál, aztán később, amikor amatőrként sorra nyerte a meccseket, a válogatottal Európa-bajnokságra utazhatott, és akkor is a szeretett sportágról szólt minden, amikor a profik táborában is a csúcsra ért.
Kelemen Balázs úgy érzi, pályafutása csúnyán félbeszakadt. Most visszatér, és lezárja a bunyót úgy, ahogy két évvel ezelőtt is kellett volna.
„Az amatőr sikerek után, profiként is ment a szekér, itthon mindenkit legyőztem, a WBO nagyközépsúlyú világranglistáján az első hétben voltam, én lettem Magyarországon az év legjobb profi bokszolója, Győrben az év sportolója választáson Kammerer Zoltán mögött másodiknak választottak. Az egyik legnagyobb világszervezetnél voltam nemzetközi bajnok, de csúnyán összevesztem a promóteremmel, Rácz Félixszel. Az ő istállójához tartoztam, Budapesten éltem, akkor már csak a meccsekből volt bevételem, tehát mindent a boksznak rendeltem alá, mégis befejeztem a karrieremet.” Amikor elhagyta a szorító világát, azt mondja, mintha a szívét tépték volna ki, őt is elérte az, ami nagyon sok élsportolót a pályafutása lezárását követően.
„Egyszerűen nem találtam a helyem a világban, talpraesett ember vagyok, akinek az üzleti életben sem volt soha gondja, de ezzel az ürességgel, amit akkor éreztem, egyszerűen nem tudtam mit kezdeni, úgy éreztem, ez a depresszió. Húsz évig boksszal keltem, azzal feküdtem, és ez egyszer csak megszűnt. Aztán persze rendeződött minden, lassan a bunyó is visszatalált az életembe, és Rácz Félixszel is kibékültünk. Megkerestem, elástuk a csatabárdot, és most ott tartunk, hogy bokszolok a szeptemberi gáláján.”
Sokan feltehetik a kérdést, mi keresnivalója van a kőkemény profi világban egy negyvenedik évébe lépő veteránnak, ám Balázs úgy érzi, ugyanolyan erő és lendület van benne, mint tíz évvel ezelőtt. „Foreman, Holyfield, Hopkins és több nagyszerű bunyós is az elithez tartozott jóval a negyedik iksz felett is, nem lehetetlen a jó szereplés. Edzésben vagyok, szeretett mesteremmel, nevelőedzőmmel, Őri Józseffel készülök Győrben, naponta kínzom magam, lesz is eredménye. A körülmények nem a legmodernebbek, de ahogy az „öreg” mondja, a legnagyobbakat is a gettó termei adták a világnak.
Tervezek egy kis pihenést is nyáron, aztán elkezdjük a formába hozást az őszi gálára, ez egy nyolchetes erőltetett menet lesz. Érzek magamban annyit, hogy lépésről lépésre haladva, akár címmeccsig is eljussak.” Kelemen Balázs úgy érzi, azt a tudást, tapasztalatot, amit az évek alatt gyűjtött, ideje másoknak is átadni, ezért amellett, hogy újra mérkőzésekre hangol, maga is tart edzéseket. „Egyre többen járnak hozzánk, időm is van rá, miért ne csinálnám. A vállalkozásomból passzív jövedelmem van, nem köt munkaidő sehova, így nyugodt szívvel, rohanás, kapkodás nélkül, hobbiként csinálom az edzősködést, persze az igazi kikapcsolódás továbbra is a horgászat marad, ami a nehéz időkben is kihúzott a bajból és fejben rendbe tett.”
Szerző: Nagy Roland