Nemrég volt Louis Braille születésének évfordulója. A maga is érintett fiatal dolgozta ki azt a pontírásos technikát, amivel a vakok megtanulhatnak írni, olvasni. A Braille-módszer ugyanakkor veszít népszerűségéből, mivel nem az írás-olvasás az elsődleges oka a problémáknak.
Mint nagyon sok újítás, a Braille-írás, olvasás is a hadiiparból gyűrűzött be a mindennapokba: Charles Barbier Napóleon kérésére fejlesztett ki egy módszert, amivel a katonák csendben és fény nélkül is tudtak (volna) kommunikálni. Mivel ez bonyolult volt számukra, Barbier ötletével megkereste a párizsi vakok intézetét, ahol találkozott Braille-jal. Ő továbbfejlesztette a technikát, és létrehozta a ma is használt hat pontból álló karaktereket.
„A Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában, viszont nem az írás-olvasás az elsődleges oka a vakok fő problémáinak” – mondta Szalai Miklósné Tünde, a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének elnöke. Hozzátette, könnyebb azoknak megtanulni a Braille-t, akik veleszületett vakok, vagy kisgyermekként veszítik el látásukat, viszont akiket felnőttként ér a veszteség, nem valószínű, hogy elsajátítják az írásrendszert.
„Mit ad nekünk az olvasás? Aki olvas, választékosabban beszél, kreatívabb, ötletesebb társainál, aki pedig szeretne továbbtanulni, annak elengedhetetlen. A vakok miért mondjanak le erről?” – mutat rá Buczkó Judit alelnök. Hangsúlyozta, nagyon fontos megtanulni a Braille-t, ugyanakkor tény, hogy a sok modern készülék már lehetővé teszi a szinte teljesen önálló életet írás-olvasás nélkül.
Az egyesület vezetője szerint még a diplomás vakok, gyengénlátók is rendkívül nehezen találnak munkát, már ha találnak, s ez az egyik legnagyobb problémájuk. Szalainé Tünde kitér arra is, hogy az új törvények ösztönzik a vállalkozásokat, hogy megváltozott munkaképességű embert foglalkoztassanak, de ők inkább választanak olyat, akinek hiányzik a kisujja, mint aki nem lát. Azt is megjegyzik, ugyan a fejlődő technika sokat segít az életükön, mégis nagyon sok tipikus vak szakma tűnt el miatta. A modern eszközök néha a mindennapi tevékenységekben is gondot okoznak. Gondoljunk csak az érintőképernyőkre, a számhúzórendszerekre a postán, néha a gyógyszertárakban is. Az esélyegyenlőségi törvény hozta, hogy egyes intézményekben kiírják Braille-ben is a feliratokat. De a vak nem tudja, ezek hol vannak, nincs egységes javaslat az elhelyezésükre. Szalainé Tünde elmondta, hogy ha valahol felújítás történik, és törekszenek az akadálymentesítésre, az egyesület szívesen segít egy mindenkinek hasznos megoldás kialakításában.
Az egyesület mindent megtesz, hogy tagjait minél több lehetőséghez juttassa. Az elemi rehabilitációs tevékenységet – amit régiós szinten biztosítanak – pályázati úton nyert forrásból fedezik. Nemrég nyertek 13 millió forintot a Fogyatékos Személyes Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. és az EMMI 2018/2-es pályázatán ilyen célra.
Az egyesület próbál az álláskeresésben is segíteni, tagjai között több jogász, diplomás programozó, tolmács is van, de kiváló munkaerők lennének válogatói posztra, call centerbe. A vezető szerint sok területen még hathatósabb lenne egy nem látó, de nagyon kifinomult tapintású munkatárs: például amikor érintéssel kell a minőséget ellenőrizni, vagy egy látássérült masszőr, aki minden idegeket, kritikus pontot ki tud tapogatni.
Aki az egyesület tanácsadására szorul, felveheti velük a kapcsolatot a 06-96/528-805-ös telefonszámon.
Szerző: Szigethy Teodóra
Fotó: Marcali Gábor