Királynő a Rába partján
A Szentpéteri Csilla Band a világ és európa bajnok DuDance táncformáció közreműködésével ad koncertet július 13-án, pénteken este fél kilenctől a Rába vízi színpadán, Temperamento címmel.
Mire számítson, mit hallhat öntől a győri közönség pénteken este?
A Temperamento cím önmagáért beszél, egy eleven, rendkívül látványos, nagyszabású, szórakoztató show vár a közönségre. Vérpezsdítő ritmusokat, zongora-gitár párbajokat, forró dél-amerikai, kubai, spanyol, latin táncokat, igazi nyáresti kikapcsolódást ígérhetek a nagyérdeműnek.
Önt a Crossover királynőjeként emlegetik. Ez mit jelent?
A Crossover Királynője címet tavaly kaptam meg az osztrák sajtótól, nagyszabású bécsi színházi koncertem után. Népszerű klasszikus szerzők műveit játsszuk kitűnő zenésztársaimmal saját átiratomban, megfűszerezve a latin-jazz-rock-világzene stílusjegyeivel, a Crossover műfajában. Ezek könnyen befogadható, dallamos zenék, mondhatjuk úgy is, igazi örömzene, amire a táncegyüttes készített koreográfiákat. Lesz ördögi salsa Paganini zenéjére, vérforraló szamba Liszt La Campanella-jára, buja, érzéki tangó Monti és Piazzolla ismert melódiáira. Vadnyugati vendetta is megelevenedik saját szerzeményemre, a Gringo-ra, s egy vadító flamenco az Andalúziai szerelem átiratomra.
Hogyan változik át egy-egy szerző műve “szentpétericsillásra”?
Rengeteget olvastam ezekről a szerzőkről, olyan könyvekre bukkantam, amikből kiderült, milyen jellemű emberek voltak, mit szerettek csinálni, milyen vágyaik voltak, mit gondoltak életről-szerelemről. S az is, hogy ugyanolyan testből-lélekből voltak, mint mi. Aztán persze sok-sok zenehallgatás, minden stílusban. Ma már tudom, ha Vivaldi élne, csakis rock gitárt kapna a kezébe, Liszt valószínűleg rajongana a latin zenéért, Monti pedig a világzenét részesítené előnyben. Mozartból Nagy János zongorista-zeneszerző társam közreműködésével egy hamisítatlan Bossa Nova született olyan hangulattal, hogy a földi halandó úgy érzi, röpköd az abszolút szabadságban.
Mennyiben más szabadtéren, esetünkben a Rába partján koncertezni, mint a hagyományos, klasszikus körülmények között?
Egészen más. Először is itt leginkább a virtuóz, bravúros művek kerülnek előtérbe, a líra csak apró színfolt lehet. Kell a ritmus, mert a minket körülvevő természet, s annak csuda zajai felpezsdítenek mindenkit. Felszabadultabbak vagyunk, sokkal hamarabb kerülünk egy hullámhosszra, ugyanakkor nehezebb is meghallani a vastapsot, hisz szétszalad, nem fogja meg négy fal. Hangosítani is nehezebb, de az atmoszféra összehasonlíthatatlan.
Milyen emlékeket őriz Győrről?
Nagyon sokat jártam Győrben, elsősorban koncertjeimmel, amikor nem sok idő maradt a város felfedezésére. Aztán tavaly nyár elején két alkalommal is jutott pár órám a nézelődésre, amik után azt mondtam, te jó ég, mennyit fejlődött ez a városka, milyen elképesztően hangulatos lett. Egy tárgyalás után legurultam a Rába partra, ahol rengeteg fiatal élvezte a szél és víz játékát, a szabadságot, a természetet. Utána ellátogattam az ősi városrészbe, a Káptalandombra, ahol teljesen lenyűgöztek a műemlékek, a Püspökvár, a Bazilika, és persze a csodaszarvasok is. A következő megbeszélést már a Széchenyi térre szerveztem, s ott az egyik étteremben olyan istenit ebédeltem, hogy a végén majd elfelejtettem, miről is fogunk tárgyalni. Aztán sikerült megállapodnunk, s amikor a partner azt mondta, hogy maga egy boszorkány, eszembe jutott, hogy a lőcsei asszonyt is itt égették el anno. Beleborzongtam.
Megosztaná velünk idei nyári terveit?
Sok város hívott meg bennünket ezzel a produkcióval, de remélem, hogy nagy szenvedélyemnek, a vitorlázásnak is élhetek majd. Imádok utazni, felfedezni, ha újra születnék, Marco Polo vagy Cousteau kapitány lennék, szuper hajóval száguldoznék tengereken, a szalonban egy fekete zongorával.
Mikor jelentkezik újabb lemezzel?
Ha fordítva is működik az a szólás, ami szerint “Ember tervez, Isten végez”, akkor jövő tavasszal leteszem a rajongóim, a zenémet szeretők kezébe a következő lemezemet.
Földvári Gabriella
Fotó: Fülöp Csaba