Kálmánné Fekete Mária: Győr a segítőkész emberek városa

Kálmánné Fekete Mária óvatosan fogalmaz, amikor azt mondja, akkoriban még borús volt a két szomszédvár, a határszéli, sovány koszton tartott Sopron és a fejlesztésre ítélt ipari nagyváros, Győr viszonya.

A vasfüggöny lebontása előtti időkről, pontosabban a hetvenes évek legvégéről beszélgetünk, amikor is a soproni lány a budapesti kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskola elvégzése után szülővárosa helyett a megyeszékhelyen telepedett le. Az otthoniak nehezteltek, majd megbocsátottak, hiszen jó oka volt a hűtlenkedésnek. Naná, hogy a szerelem.

Mária győri férjet választott magának, s a mai Baross út egykori Hungária éttermének helyettes vezetőjeként talált munkát. Azt mondja, szerette a vendéglátást, de az éjszakázást nem a családanyáknak találták ki, így első kislánya megszületése után középiskolai szakoktatónak, a második érkezésekor áruforgalmi árelőadónak állt. A városházáról 1985-ben kapott ajánlatot, az ipari és kereskedelmi osztály munkatársa lett. Az elmúlt, közel három évtized eseményei röviden úgy foglalhatók össze, hogy a hivatal változott, a feladat nem. Az egykor önálló osztályt ma kereskedelmi és vállalkozási csoportnak nevezik, az ügyintéző főnökké lépett elő, s generációt váltottak az ügyfelek, a győri kereskedők és iparosok is.

Máriát egyre többen hívják Marika néninek, s egyre több betérő ügyfél dicsekszik azzal, hogy már a nagypapája hivatalos papírjain is a Kálmánné Fekete Mária aláírás szerepel. Persze a szignó hiába változatlan, az unokák és a nagyszülők ügyes-bajos dolgai, a tegnap és a ma vállalkozói világa ettől még nem lesz ugyanaz. A szakember szerint a régiek nagyobb biztonságban érezhették magukat, a jogszabályok hosszú életűek voltak, s csak az nyithatott üzletet, műhelyt, akinek volt rávalója s személyes végzettsége. Szakmabeliek űzték a szakmát, az esztergályos esztergált, a rőfös szövetet árult.

A hivatalban beszélgetünk, a kéznél lévő számítógép adatai készséggel bizonyítják a mai kiskereskedők és iparosok ingatag helyzetét. Az elmúlt évben 245 egység, különböző méretű vállalkozás szűnt meg Győrben, lehúzta a rolót többek között 62 vendéglátóhely és 36 élelmiszerbolt. Kálmánné Fekete Mária szerint ez nem csak a válság számlájára írható. Felhígultak a szakmák, egy elektronikusan kiváltható igazolvánnyal, némi hitellel, s egy bérbe vett helyiséggel bárki bármilyen vállalkozásba kezdhet az ötlettől számított 48 órán belül. A szakhatóság csak utólagosan ellenőriz, igaz, akkor be is zárhatja az üzletet.

A polgármesteri hivatal kereskedelmi és vállalkozási csoportjának dolga a működési engedélyek kiadása mellett az ellenőrzés, a zenés éjszakai szórakozóhelyek biztonságának felügyelete, a lakók, a fogyasztók panaszainak kivizsgálása és a klasszikus revízió, az irányadó jogszabályok betartásának vizsgálata. Efféle munka mellett nem akármilyen kunszt minden körben elfogadottá és népszerűvé, Máriából Marika nénivé válni. Kálmánné Fekete Mária receptje egyszerű. Azt mondja, szereti a várost, szereti a benne élő embereket, s ezt ki is mutatja. Segít, akin tud, s örömmel veszi, ha neki segítenek.

Újsághír

Június 28-án, pénteken vette át Kálmánné Fekete Mária, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztálya Kereskedelmi és Vállalkozási Csoportjának vezetője a Köz Szolgálatáért érdemjel ezüst fokozata belügyminiszteri kitüntetést a fővárosban.”

Belváros

„A belvárosi kereskedők azt mondják, a kevés és drága parkolóhely miatt kicsi a forgalmuk, pedig csak a vásárlási szokások változtak meg. A nagyáruházakkal nem lehet versenyezni, én a szolgáltatásban és a vendéglátásban látom a belváros jövőjét.

Összefogás

„Láttam a győrieket a gátakon, de nem akarok én is az árvízzel jönni. Inkább azt mesélem el, hogy egyszer, amikor problémám volt a számítógéppel, egy rendszergazda ügyfél odaült mellém és örült, hogy segíthetett. Vagy emlékezzünk a pápalátogatásra, amikor az egész város összefogott a sikerért. Több éjszakát ébren töltöttünk, hogy minden rendben legyen.

Gaál József

Fotó: Marcali Gábor