Győr+
2011.10.05. 17:19

Jelentős változások történtek a Munka Törvénykönyve munkaanyagában

Több ponton is közeledett egymáshoz a felek álláspontja az új Munka Törvénykönyve munkaanyagával kapcsolatban. A nemzetgazdasági tárca, a munkaadók és a munkavállalók képviseletei Győrben tanácskoztak a tervezetről, ami majd a jövőben kerül a kormány elé.

Győrben tartott egyeztető megbeszélést az új Munka törvénykönyve munkaanyagával kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca, valamint a munkaadók és a munkavállalók képviseletei. A fejleményekről Kara Ákos győri országgyűlési képviselő és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke sajtóbeszélgetésen számolt be.

Palkovics Imre kifejtette, elsősorban a személyhez fűződő jogok területén közeledett egymáshoz a felek álláspontja, a nyáron napvilágra került, s nagy vitát kiváltó tervezethez képest jelentős változások történtek a munkaanyagban. Kikerült belőle az is, hogy a munkahelyén és a magánéletében a munkavállaló megfigyelő lehetett volna. Benne maradt ugyanakkor az anyagban, hogy a munkavállaló továbbra sem mondhat bármit cégéről, mert ezért bírság érheti.

Az alap és pótszabadság rendszere a mostani hatályos Munka Törvénykönyve szabályozása alapján élne tovább. Az alapszabadság továbbra is 20 nap lenne, valamint megmaradna a sávos életkori pótszabadság. A gyermekek után járó pótszabadságot megosztva, az anya és az apa is igénybe vehetné. Az apának gyermeke születése esetén járna 5 nap pótszabadság. A jelenlegi 10 helyett 14 munkanap lehet az egyben kiadható szabadság hossza. Kiveszik a munkaanyagból azt a korlátozást is, amely szerint a munkaviszony létesítését követő három hónapban nem lehet szabadságot kivenni. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a pótszabadság harmadát átviheti a következő évre a munkáltató.

Az új munkaanyag tartalmazza, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandóság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

Megerősítenék a védett kor intézményét is: Határozatlan időtartamú munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül csak azonnali hatállyal – például, ha az ok lopás-, a munkavállaló alkalmatlansága esetén, valamint a munkáltató működésével összefüggő ok miatt szüntethető meg. Utóbbi esetben csak akkor szüntethető meg, ha ahol dolgozik, nincs a végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a meglévő ilyen munkakörben való foglalkoztatást elutasítja. A munkakör felajánlási kötelezettség is erősítené a védett kor intézményét.

Nagy vitát váltott ki a műszakpótlék korábban tervezett változtatása. Most ebben a témakörben is változás történt. A cél, hogy a több műszakban foglalkoztatott munkavállalók ne járjanak rosszabbul. A javaslat három lehetőséget tartalmaz: a bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy a bérpótlékot is magában foglaló átalányban állapodnának meg. A harmadik lehetőség, ha külön nem állapodnak meg 18 és 6 óra között bérpótlék jár a munkavállalóknak. Ennek mértéke 30 százalék. Aki délutános műszakban dolgozik, eddig 15 százalékot kapott 14 és 22 óra között, most 18 és 22 óra között 30 százalékot kapna (14 és 18 óra között nem kapna), a műszakpótléka nem változik.

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés változatlanul 50 százalék, munkaszüneti napon végzett munka esetén 100 százalék lenne a pótlék.

A kollektív jogoknál viszont “maximálisan távol állnak egymástól az álláspontok” – mondta az érdekképviseleti vezető. A nyári munkaanyag a szakszervezeti tisztségviselőknek semmiféle munkajogi védelmet nem adott volna, ezzel az a terv, hogy egy szakszervezetnél egy jogvédett tisztségviselő lehet. Ez azért aggályos, mert az egyesülési törvény szerint az operatív vezetés három emberből áll, így viszont “nem lesz még két ember, aki vállalja ezt a kockázatot, hogy a munkáltatóval szemben jogvédelem nélkül fel fog lépni”.

Kara Ákos hozzátette, hosszú tanácskozáson vannak túl a felek, de az anyag még nem került a kormány elé. Ez a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács jövő keddi alakuló ülése után történik majd meg, így a jövő héttől kerülhet egyáltalán egyeztetésre.

“Én magam azért dolgozom, hogy olyan Munka törvénykönyve legyen, amely a foglalkoztatás bővítését segíti, biztosítja a munkavállalói és a munkaadói jogok érvényesülését” – hangsúlyozta a politikus.

Győr+/MTI