Jelentős változások a szakképzésben – országos tanévnyitó konferencia Győrben
Városunkban rendezték az Országos Szakképzési Tanévnyitó konferenciát, amelyen dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Győrt zászlóshajónak nevezte a szakképzési rendszer átalakítása terén…
A konferencián Borkai Zsolt polgármester köszöntötte a vendégeket, aki hangsúlyozta, az önkormányzat a szakemberekkel, a kamarával és a vállalkozásokkal összefogva teremtette meg az új szakképzési rendszernek az alapjait. Győr felismerte, hogy fiataljaink és városunk gazdaságának is közös érdeke, hogy a diákok olyan szakmát válasszanak, ami találkozik a munkaerőpiaci igényekkel. A város ezért csökkentette a gimnáziumok számát, ösztöndíj-rendszert vezetett be, és a fiatalokat a hiányszakmák irányába orientálta.
A polgármester hozzátette, az önkormányzat jelenleg 22 középiskolát és egy önálló kollégiumot tart fenn. A 23 középfokú intézményből 19 szakképző intézmény, amely a Győri TISZK keretei között működik. Győr város szakképzési palettája sokszínű, a lehetséges 22 szakmacsoportból kettőt kivéve mindegyikben képeznek diákokat, akik 121 szakma közül választhatnak. Szerencsére a Győri TISZK létszáma az elmúlt tanévben is emelkedett, több mint tízezer tanuló tanul az önkormányzati fenntartású szakképző intézményekben.
Dr. Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, az új szakképzési törvény, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, valamint a felnőttképzési törvény célja, hogy Magyarországon minél több embernek legyen munkája. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy erről éppen Győrben beszél, azért szimbolikus, mert ez a város a duális szakképzés zászlóshajója. A 2012-13-as tanév egy átmeneti esztendő, amikor pilot program keretében először 77 szakmában vezetik be a három éves szakiskolai képzést. A kellő felkészülés után 2013-14-ben viszont már valamennyi szakmát az új rendszerben oktatják. Az államtitkár leszögezte, az új oktatási rendszer több lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hiszen azok versenyképes tudást szerezhetnek, szakmájukkal elhelyezkedhetnek – sokan már a tanulóéveik alatt megtalálhatják későbbi munkahelyüket – de ha akarják, tovább is képezhetik magukat. Az új rendszerben a közismereti oktatás aránya 33 százalék lesz, míg a többit a szakmai elmélet és gyakorlat teszi ki a három év alatt.
Dr. Czomba Sándor azt is elmondta, a normatívák arányait nem szakmacsoportonként, hanem szakmánként határozták meg, hiszen a különböző szakmák hasonló szintű oktatása más-más költségvonzattal jár. Az új szabályozás azt a célt is szolgálja, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára is elérhető legyen a tanulók foglalkoztatása. Ezzel a lehetőséggel tovább bővülhet azon munkahelyek köre, amelyre a diákok már képzésük alatt rátalálhatnak. Az államtitkár végezetül azt hangsúlyozta, hogy a 2012-13-as átmeneti év arra is lehetőséget nyújt, hogy kijavítsák az új rendszerben megbúvó hibákat, ehhez azonban kéri a pedagógusok segítségét is, akik észrevételeikkel, javaslataikkal járulhatnak hozzá az új szakképzés jobbá tételéhez.
Dr. Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára szintén az előttünk álló tanév újdonságairól beszélt. Mint fogalmazott, az idő sürget minket, hiszen több éves, évtizedes rossz irányt kell megváltoztatni az oktatásban, de nem kapkodva, hanem körültekintően kell eljárni, hiszen a változások több százezer embert érintenek a pedagógusoktól kezdve a diákokig. A változások között említette, hogy 2013 szeptemberétől életbe lép az új nemzeti alaptanterv, amely sok feladatot ró az iskolákra.
Szintén életbe lép az új pedagógusi életpálya modell, amely nem csupán egy fizetésemelési táblát jelent majd, hanem egy merőben más munkaszervezést, illetve a tanárok minősítési rendszerét is. Az új életpályamodelltől jelentős fordulatot várnak a pedagógusok életében. Változások történnek a szakszolgálatok szervezésében, valamint elindulnak az úgynevezett hídprogramok is. A hídprogramok azoknak a fiataloknak segítenek, akik bár elvégezték az általános iskolát, a szakiskolához kevés a tudásuk. Számukra kiscsoportos foglalkozások, egyénre szabott fejlesztések jelenthetik a megoldást.
Az Országos Szakképzési Tanévnyitón további hasznos szakmai előadások hangzottak el, köztük dr. Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből értékelte a szakképzési átalakulást, Kara Ákos országgyűlési képviselő pedig a középfokú szakképzés és a mérnökképzés kapcsolatáról szólt. Az előadók sorában jelen volt Rozman Richárd az Audi Hungaria személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója is, aki az Audi szakképzési tevékenységét mutatta be.
Papp Zsolt
Fotó: Marcali Gábor