Japán hagyomány a Vaskakasban
A Szapporo Ningjó Dzsóruri Asiri-za vendégjátékát láthatják és workshopon vehetnek részt az érdeklődők a Vaskakas Bábszínházban szeptember 17-én, kedden délután kettőkor.
Az Asiri-za az egyetlen társulat Hokkaidó szigetén, amelyik hagyományos ningjó dzsórurival foglalkozik. Hárman mozgatnak egy bábot egy speciális technikával. A társulat célja nem pusztán a hagyományőrzés, hanem új hagyományok teremtése egy olyan vidéken, ahol a régiek nem maradtak fenn. Ez a hozzáállás Japánban is ritka és figyelemre méltó.
1994-ben a szapporói városi gyerekszínház, a Jamabiko-za tanfolyamot szervezett, hogy meggyökereztesse a japán bábszínházi hagyományokat Hokkaidón. Ennek résztvevői alapították 1995-ben az Asiri-za társulatát. Azóta évente egy bemutatón kívül repertoárjuk darabjaiból vendégjátékot adnak szerte Hokkaidó szigetén, különböző fesztiválokon vesznek részt és workshopokat tartanak.
Meghívást kaptak a 2007-ben Tokusima tartományban rendezett XXII. Hazai Kultúra Fesztiváljára és ningjó dzsóruri kategóriában országos szinten bekerültek a legjobb három közé. A tárulat neve Hokkaidó őslakosainak ajnu nyelvén azt jelenti, hogy “új”. Céljuk, hogy új helyi kultúrát, élő hagyományt hozzanak létre és adjanak tovább.
Az együttes három darabot mutat be:
Kétszemélyes Szanbaszó
A nó színház Okina c. darabján alapuló mű. Békéért és termékenységért fohászkodó ünnepi tánc, amelyet az előadás megkezdésekor szoktak eljárni. Két részből áll, az első a földművelést szimbolizáló „Momi no dan”, a második pedig a csörgővel táncolt „Szuzu no dan”.
Tiszteletteljes imával, erőteljes lábdobbantásokkal ébresztik fel a termékenység isteneit a méltóságteljesen lejtett első részben, hogy a másodikban a kezükben tartott tálat jelképező legyezőből vessék el a magot. A két báb egyedi mozgása külön figyelmet érdemel.
Asszonyhorgászat
A kjógen „Horog” c. darabjának dzsórurira átírt változata. Táncos mű, látványos és komikus.
Egy egyedülálló daimjó (nagyúr) fejébe veszi, hogy megnősül. Szolgája, Tarókadzsa kíséretében megérkezik a házasság istene, Ebiszu nisinomijai szentélyébe. Nyomban asszonyért fohászkodnak mindketten. Álmukban hang szól hozzájuk, hogy leendő feleségeiket a nyugati kapunál találják. Odasietnek, és találnak egy horgászbotot. Jó fogás reményében a daimjó meglendíti a botot, és szerez egy gyönyörű kisasszonyt. Rögtön meg is isszák az áldást. Ezen fellelkesedve Tarókadzsa is megpróbálkozik. Ám ki akad a horgára?
A boldog daimjó és Tarókadzsa párosa, aki olyan, mintha inkább őt fogták volna ki, mulattató történettel ajándékoz meg minket.
Esti cseresznyevirág a Hidaka-folyónál
A darabnak „A révnél” című fejezete
Andzsin és Kijohime híres legendáján alapuló történet.
Kinokuni (a mai Vakajama tartomány) egyik nagy hatalmú nemesének, Maszago Sódzsinak a lánya, Kijohime első látásra beleszeret a fiatal és jóképű jamabusiba, Andzsinba. A férfi megígéri, hogy újra találkoznak, ám a kijelölt napon nem jelenik meg. Kijohime rájön, hogy becsapták, és a férfi keresésére indul. Megtudja, hogy Andzsin a Hidaka-folyó túlpartján lévő Dódzsó-templomba menekült. Elérkezik a folyópartra, és kéri a révészt, hogy vigye át. Ám a révész közli, hogy Andzsin kérésére ezt nem teheti.
A kétségbeesett Kijohime gyűlölete addig fokozódik, hogy haragjában óriáskígyóvá változik és átússza a folyót.