Hirdetés
Győr+
2011.11.24. 16:05

Isteni arányok, ölelő tér: a Karmelita templom modernsége és kalandos története

A modern építészet lényegi elemeit felmutató győri Karmelita templom titkos tervezési koncepciója az „isteni arányokra” épül – mondja Sándor János építész, aki szerint ez a szakrális épület a belépőt körülölelő belső terével közvetíti a gondolatokat, érzéseket.

Hirdetés

Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városában van egy templom, amelyik sok szempontból a modernség jegyeit hordozza magán – állítja a Karmelita templomról Sándor János. Utal arra, hogy Magyarországon ahhoz szoktunk hozzá: ha belépünk egy templomba, a hagyományos hosszház alaprajza fogad. Természetesen van azért kivétel is, ilyen például a budapesti Bazilika, amely görög kereszt alaprajzú, és előfordul az is, hogy egy templom alaprajza három hajót mutat.

A győri kolostor és templom épületegyüttes az 1720-as években épült, tervezője, Martin Wittwer kétszáz évvel megelőzte a korát – magyarázza az építész. Wittwer – aki laikus testvérként belépett a karmelita rendbe és felvette az Athanasius nevet – kiemelkedően tehetséges építész volt. Győrben a Kálvária templomot és a hét stációt is ő tervezte.

Sándor János úgy véli: a karmelita épületegyüttes modernsége kapcsán érdemes szólni arról, hogy a mostani, kortárs építészet három dologban alapvetően más, mint korábban volt. Mindenekelőtt másként kezeli a teret, másképp gondolkozik az anyagról, melyet teljesen újszerűen használ. Megemlíti, hogy 300 éve is épült acélból híd, 2000 éve is épült téglából hatalmas kupola, de a mostani vasbeton szerkezetek használatával olyan tereket hoz létre a kortárs építészet, ami soha előtte nem létezett. Ezért meglepő a karmelita templom, hiszen ebben hagyományos anyagokkal kialakított olyan tér fogad, amely a saját korában merőben új: elliptikus alakú, kupolával fedett.

A Karmelita templom léte is bizonyítja, hogy egy épület modernsége nem időhöz kötött, hangsúlyozza a győri építész. A Karmelita templom esetében van egy titkos tervezési koncepció, ami egyébként sehol nincs feltüntetve, de ha valaki megnézi az alaprajzot és a méreteket, kiderül. A koncepció újszerű lényege az arányokban rejlik.

A térnek a hosszúsága és a szélessége egy aranymetszésben van, ez a híres „isteni arány”, miszerint a kicsi úgy aránylik a nagyhoz, mint a nagyobbik az egészhez. Fantasztikusan érdekes arány, amit a reneszánsz elején találtak ki, és nagyon sokan alkalmazták, mint valamiféle mankót. Abban bíztak, hogy ha ezt a szabályt használják, akkor olyan nagy baj nem lehet – fejtegeti Sándor János.

– Ennek részben esztétikai hatása van, hiszen az arány a természetben is fellelhető, de én olvastam egy tanulmányt, amiből kiderült, hogy a másik fontos oka a statika. – mondja – Az ilyen aránnyal történő tervezés biztonságot adott, a tapasztalatok azt mutatták: így nem dőltek össze a templomok. Nem volt akkoriban statikus szakember, vagy számítógép: az aranymetszés szabályaira támaszkodhatott a tervező. Az, aki ettől elmerészkedett, sokat kockáztatott.

Az építész további érdekességre is felhívja a figyelmet. A győri karmelita templomban a lenti tér és a kupolatér magassági aránya is aranymetszésben van. Amikor belépünk egy ilyen térbe, az az ember érzése, hogy maga köré ölel.

Ha megnézzük a vidéki városok templomait – mind 1700 és 1800 között épült, amikor a törökök elmentek, a templomokat pedig újra kellett építeni– mindegyiket barokk stílusban emelték. A karmelita ebben is különleges: Wittwer a tornyot megtolta hátra, a keleti oldalra, a sekrestye mellé.

Sándor János felidézi, hogy nagyon különleges, kalandos dolgok történtek a templommal, akár egy filmben. 1763. június 27-én este fél tízkor Győrben hatalmas szélvihart támadt, amit erős, egymás után többször ismétlődő, halálos áldozatokat is követelő földrengés követett. A kolostor minden kéménye ledőlt, a falak végig megrepedtek, az épület életveszélyessé vált. A földrengés a templomban is komoly károkat okozott. A toronysisak kettérepedt és elmozdult a helyéből. Július 9-én este kilenc órakor azonban ismét megmozdult a föld, aminek következtében a toronysisak visszabillent az eredeti helyzetébe.

A természet sem akarta végképp tönkretenni ezt a páratlan értéket.

Trunkos Ildikó

Hirdetés