Ismerd meg Győr eddig rejtett titkait a polgármesterrel!

Fotó: Marcali Gábor
Győr+
2021.10.22. 07:33

Dr. Dézsi Csaba András polgármester vezetésével Győr eddig rejtett titkait ismerhetik meg az érdeklődők.

A programmal kapcsolatos részletes információkat itt találhatják!

Várkazamata-kőtár

Győr, mint várispánsági székhely már Szent István kora óta (1000- 1038) erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a XVI. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája.

Az építkezés 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult s kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét fülesbástya és egy félbástya védelmezett.

Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek Francisco Benigno, Bernardo Gabelli, Pietro Ferabosco, Bernardo de Magno készítették s ők irányították a munkálatokat is.

A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastély-bástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza-félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán került berendezésre a Xántus János Múzeum Lapidáriuma.

A vár falain egykor három, a XIX. század közepén lebontott késő-reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetően háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható. ,

A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét.

A hadiépítészet fejlődésével a XVII. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661-1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel.

A török háborúk végeztével, a XVIII. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta.

A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.

Légópince

Egy városi legenda szerint Győr alatt, számos alagút, pincerendszer, óvóhely található. Néhányról biztosan tudtunk, ilyen az Árpád úton lévő légvédelmi pince is, amely tíz éve bemutatótérként funkcionál.

A ’60-as évekig életben lévő jogszabály szerint a lakóházak, a közintézmények alatt légoltalmi pincéket kellett kialakítani, majd úgy módosult a törvény, hogy a 350 négyzetméternél kisebb pince nem minősül légópincének. A megmaradtakat évente egyszer felülvizsgálják, ,,helyzetben” 24 óra alatt kell fogadóképessé tenni őket. Azonban, ha reálisan felmérjük a mai haderőt, ezek a bunkerek elvesztették létjogosultságukat.

Az egykori óvóhelyen látható kiállítás érdekes, és nem mindennapi betekintést nyújt a világháború és a hidegháború korszakában a lakosság védelme érdekében alkalmazott eszközökről és módszerekről. A berendezés, a régi tárgyak az egykori Rába-gyár, Kekszgyár, Olajgyár légópincéiből származnak.

A hatalmas vasajtón belépve úgynevezett zsiliprendszeren át jutunk a belső térbe, ahol szemben rögtön feltűnik egy régi telefonközpont, amely egykor a Rába-gyár óvóhelyén teljesített szolgálatot.

A parancsnoki sarok falán Győr bombázási térképe látható. A legenda szerint ez az a térkép, amelyet az amerikai pilóta nem tudott ,,leolvasni”, ezért a Vagon-gyár helyett Révfalut bombázta. Tovább nézelődve különböző gázálarcokat, védőruhákat, írógépeket, telefonokat, szirénákat nézhetünk meg.

A vitrinekben korbeli újságok, kiadványok, háborús jegyek emlékeztetnek a sötét időkre. A következő helyiségben azt láthatjuk, milyen körülmények között tölthették az időt az óvóhelyen a polgárok és a személyzet.

Található egészségügyi sarok is, a Rába-gyárból érkezett a műtőfelszerelés egy ,,sérülttel” és egy ,,ápolóval”. Itt különböző egészségügyi, elsősegélynyújtó tárgyakat is elhelyeztek.

Régi városháza levéltár

Győr esetében az 1271-ben, V. István által adott kiváltságlevél teremtette meg a város létrejöttének előfeltételeit.

A várba telepítettek a fehérvári polgárok által élvezett jogokban részesültek (szabad bíróválasztás, vásártartás). Sajnos a törökök közel négy éves uralma alatt az okmányok megsemmisültek, így a korábbi szabadalmi jogok visszaszerzését tanúvallomásokkal kellett igazolni.

A szabad királyi városi rangra emelés után a már korábban kialakult városi kancellária munkája a városigazgatási ügykörök bővülése révén tetemesen megnövekedett. Minden valószínűség szerint ekkor kerültek a levéltárba tartozó iratok az 1562-ben épült, akkor még földszintes városházára.

Az őrzött anyag szélesebb körű volt a különböző hivatalok által ,,termeltnél”. Egyre bővülő kézikönyvtár, valamint még pecsétgyűjtemény is szerepelt a leltárban.

A háborús események során a levéltárat károsodás nem érte, de a légoltalmi biztonságba helyezés éveiben a pincék nyirkos levegője megtámadta a régebbi iratokat, jegyzőkönyveket.

A város levéltárát 1950-ben, nem sokkal a tanácsrendszer bevezetése után központilag egybeolvasztottak az egykori Győr-Moson Megyei Levéltárral.

A rendszerváltozást követően, 1993-ban Győr Város Onkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag megszavazta a városi levéltár szervezeti önállóságának helyreállítását és a régi városházát jelölte meg az új intézmény székhelyéül. Győr Város Levéltára 1994. március l-től tevékenykedik az épületben.

A győri régi városháza egyik legismertebb nevezetessége az épület alatt húzodó XVII. századi pincebörtön rendszer, ahol – az igaz legenda szerint – két évig raboskodott a Lőcsei fehér asszony.

Géczy Julianna történetén keresztül bepillantást nyerhetünk a Rákóczy-féle szabadságharc és az azt lezáró szatmári béke utáni időszak eseményeibe.

Vasút alatt

1958-ban került átadásra, akkor készültek az alagutak is. Hosszanti szervizfolyosó a postától a DM-ig, onnan ágaznak el a különféle folyosók, helyiségek.

Nagyobb alagút:

A peronokon látható teherlifteken levitték a vasúton megérkezett anyagokat, fegyver, lőszer, ellátmány, és azt targoncák vitték a mai Leier, akkor szovjet laktanya épületébe a föld alatt. Az alagút széles és magas, látható, hogy anyagmozgatásra, járművek közlekedésére készült. Mivel titkos építmény volt, ezért nem lehetett tudni a létezéséről, ezért nem használhatta a civil lakosság. A 7. vágánynál le van falazva, innen folytatódik a vasút kerítése – Eszperantó út – vidéki buszpályaudvar – Leier központ irányba.

Kisebb alagút:

A tanácsi vezetők közlekedésére épült egy esetleges atomtámadás esetére, hogy itt áthaladva a vasút alatti óvóhelyről irányíthassák a város életét. Kisebb, keskenyebb, alacsonyabb, látható, hogy személyi közlekedésre lett kialakítva. Valahol a Városháza mögött parkoló vagy a kis zöldövezet környékén lehet lefalazva.

Föld feletti óvóhely:

Mintegy 1,5 m falvastagságú, kör alaprajzú föld feletti óvóhely a vasút dolgozóinak. A vörös falazás az álcázást szolgálhatta, mivel az erőmű kéménye is ilyen formájú.

A földszinten az üzemképes gépészet, áramfejlesztő, szűrő-szellőzőberendezések. Itt található a légzsilip, a fürdő és fertőtlenítő helyiségek, az egészségügyi helyiség és a telefonközpont.

Az emeleti részeken vannak a tartózkodóterek, ahol padokon helyezték el a dolgozókat. A szűrt levegőt a gépek biztosították. Ebből adódóan nem egy-egy órára lehetett elhelyezni az embereket, hanem akár napokra is, míg a berendezések bírták üzemanyaggal, illetve a szűrők nem szennyeződtek el.

Kapcsolódó témák: #programok | #várkazamata |