Húsvéti népszokásaink és liturgikus eseményeink

Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató az ünnephez kapcsolódó kisalföldi népszokásokat elevenítette fel portálunknak.

Húsvét a legnagyobb egyházi ünnep, a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását ünnepli. Sokak számára azonban a tavasz köszöntésének családi ünnepévé vált.

Győrben kézműves kirakodóvásárral, a hímes tojás napjával készülhettünk a húsvétra. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató az ünnephez kapcsolódó kisalföldi népszokásokat elevenítette fel portálunknak.

Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Ezen a napon tilos volt minden állattartással és földműveléssel kapcsolatos munka, nem volt szabad kenyeret sütni és mosni sem. A testi-lelki megtisztulás napja volt, áldozni mentek, böjtöltek az emberek. A szigetközben a lányok a Tündértóhoz, a kisalföldiek a folyókhoz mentek, hogy megmosakodjanak, megtisztuljanak. Az asszonyok nagypénteken csak három szem búzát ettek, három korty vizet ittak.

Nagyszombaton az asszonyok meztelenül szaladták körbe a házat, hogy megszabadítsák a rossztól az otthonukat. Ezen a napon új tüzet gyújtottak a templomokban, azaz újjászületett a fény. Vasárnap a templomokban a pap megszentelte az ételeket, a tojást, a sonkát, a bárányt. Győr környékén a téltemető kiszehajtás és a tavaszköszöntő zöldágazás, villőzés, virágvasárnapról húsvétvasárnapra tevődött át. A hétfői locsolás a megtisztulás, a termékenység jelképe, vannak olyan tájegységek, ahol a lányok kedden visszalocsolják a fiúkat.

A Kisalföldön, a Szigetközben jellemzően piros tojást annak adtak a lányok, akit szerettek, a zöld tojás a remény, a sárga az elutasítás jele volt. Lanczendorfer Zsuzsanna azt mondja, a húsvét a remény jelképe, ünnepe, remény nélkül nem lehet élni.

Dr. Pápai Lajos megyés püspök liturgikus programokkal várja húsvétkor a Nagyboldogasszony székesegyházban a hívőket. A nagypéntek Krisztus szenvedésének és kereszthalálának ünnepe. A bazilikában délután három órakor emlékeznek a kereszthalálra, a résztvevők végigjárják Jézus stációit az elfogatástól a sírba tételig. Este hat órakor nagypénteki szertartás kezdődik.

Nagyszombat, Jézus sírban pihenésének napja böjtöléssel és imádkozással telik, sötétedés után azonban vége a szomorúságnak, kezdődhet a feltámadás örömünnepe, amely ötven napig, egészen pünkösdig tart. A nagyszombati szertartás, a vigíliai mise, a tűzszentelés este tíz órakor kezdődik. A vasárnap délelőtt tíz órás ünnepi szentmise a feltámadt Jézust köszönti.

Szerző: Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor