Hiába vannak jól felszerelt szakiskolák a megyében, ha nincs kit tanítani

Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a hazai szakképzési rendszer megújításában látja az egyik legkomolyabb lehetőséget a kihívás hosszútávú kezelésére.

A szervezet egy országos, minden megyére kiterjedő eseménysorozatot rendez idén ősszel, hogy meghallgassa és összegezze a jelenlegi szakképzési rendszer problémáit és az érintettek (munkaadók, munkavállalók, önkormányzati képviselők, a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetői) bevonásával közös megoldásokat találjon. A mostani alkalommal Győr városában került sor a többoldalú egyeztetésre.

A minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez, a bérek felzárkóztatásához. Ennek egyik feltétele az érdekeltekkel folytatott párbeszéd és az eredményes együttműködés. Ennek elősegítése érdekében az eseménysorozat részeként Győr városában is tartottak egy eseményt, melynek keretében Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke bemutatta a munkaerőhiány kezelésének lehetséges eszközeit.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke a Győr városában rendezett eseményen elmondta: “A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelet a magyar gazdaság minden ágazata számára. Az MGYOSZ becslései, illetve a hazai vállalatvezetők visszajelzései alapján jelenleg mintegy 150-200 ezer új munkaerő hiányzik a piacról. A fiatal generációk mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, gyorsul a munkavállalási célú elvándorlás, különös tekintettel a szakképzett és egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén. Ugyanakkor a gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban.”

A szakképzés helyzetének és megítélésének javítása az egész országra kiterjedő kérdés, de megyei szinten is jól láthatóak a problémák. Győr-Moson-Sopron megyében például az elmúlt 6 év alatt több mint 30%-kal esett a szakközépiskolai tanulók száma: míg 2011-ben közel 6500 diák vett részt szakképzésben, ez a szám jelenleg 4400 körüli csupán. A munkaerőhiány ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a megyében: az azonos időszakban a kezdeti, 2000 körüli betöltetlen álláshely száma, idén nyárra már meghaladta a 4500-at a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.

A győri eseményen a megyei szakoktatási intézmények részéről elhangzott, hogy partnerek lennének több diák fogadásában, és ehhez minden szükséges infrastrukturális eszközük megvan, csak jelentkező diák nincs elegendő. Mindezt megerősítve a vállalkozói oldalról volt olyan felszólaló, aki elmondta, két éve nem tud szakiskolai tanulókat foglalkoztatni, pedig egy uniós támogatáson forrást is nyert erre, amit most vissza kell fizetnie.

A munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében, a szakképzési rendszerre is vonatkozóan az MGYOSZ egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, melynek néhány fontosabb eleme a következő:

• A bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése szükséges – jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, piaci alapú munkáltatói döntésekkel.

• Csökkenteni kell az adóéket és a munkáltatói terheket, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.

• Mérsékelni kell a munkavállalási célú elvándorlást, melynek alapfeltétele a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, magas színvonalú képzések és szakképzés biztosítása a fiatal generációk számára.

• Élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást.

• A vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel működő át- és továbbképzésekre kell helyezni a hangsúlyt az aktív munka-erőpiaci eszközök között.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – annak érdekében, hogy teljes képet kapjon a hazai szakoktatásban felmerülő problémákról – párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal.